Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

7095 Iregszemcse (Felsőireg és Szemcséd)

2010.08.26. 16:00 | Hertymorty | 2 komment

Címkék: tolna megye hv 17 gye kuk 44 gye

A 2680 fő (2009) lakosú település Tolna megye északnyugati részén, a 65-ös főút mellett fekszik. A település 1939-ben jött létre Felsőireg község és Szemcséd eszmei község (magyarázata a poszt végén) egyesítésével.

Ireg első írásos említése 1263-ból származik, a község ekkor az ábrahámi cisztercita kolostor tulajdona volt. 1327-ben az Ozorai család kezébe került, majd királyi birtok lett. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond a Tamássy családnak adományozta, tőlük 1443-ban a Héderváriak tulajdonába került. A török megszállás kezdetén még lakott volt, az 1580-as török adóösszeírás 20 adózót említ.

A törökök kiűzése után az elpusztult település a Viczay-család (mely Héderváry-jogon tartott igényt Tolna megyei birtokokra, mivel az 1658-ban fiúsított Héderváry Katalin férje Lósi Viczay János volt) birtoka lett, melyet az 1691. április hó 1-jén kelt telepítési szerződés szerint Viczay Ádám megbízásából Takács János  haditiszt vezérlete alatt szállottak meg magyar nemzetiségű, római katolikus és református hédervári jobbágyok. A szerződés első pontjában a földesúr szabadságot adott az iregieknek, „hogy Istennek dicsőségére templomot építsenek, papot s prédikátort tartsanak, az országban bevett szokás szerint mindhárom vallást (r. kath., ref. és evangélikus) szabadon gyakorolhassák”.

Az 1696-os úrbéri összeírás szerint 65 fő lakta; 1703-ban 33 családfőt írtak össze. A település a Rákóczi-szabadsáharc alatt ismét elnéptelenedett, második újratelepítése 1713-ban történt meg. 1720-ban már 38 családfőt írtak össze, az 1786-os népszámlálásban már mezővárosként szerepelt, ahol 267 házban 1951 lakos, valamint a hozzátartozó Muth- és Szemcsepusztán 24 házban 148 lakos élt. A település fejlődése a XVIII. század derekán felgyorsult, a helyi iparosok Mária Teréziától 1756-ban céhalapító jogot és egyéb kiváltságokat kaptak.

Vályi András: Magyar országnak leírása (Buda, 1796) szerint „IREG. Mező Város Tolna Várm. földes Ura G. Vitzay Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik kies térségen, a’ Simontornyai járásban, ’s az Uraságnak jeles kastéllyával díszes, élet tartó ház is van benne, határja jó, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék.”

1828-ban 1364 katolikus mellett 16 görögkeleti, 1036 protestáns és 9 izraelita vallású lakost számoltak össze.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) szerint „Iregh, magyar m. v. Tolna vmegyében, egy róna termékeny vidéken, 1295 kath., 54 ágostai, 1090 ref., 8 zsidó lak., kath. és ref. paroch. szentegyházakkal, 107 egész telekkel. Van itt egy roppant 3 szögletü kastély, szép kerttel és nagy istálókkal, telivérü ménes, nemesitett birkanyájak. Tágas határa sikeres buzát terem, szarvasmarha s lótenyésztése virágzó: erdeje derék. F. u. a Viczay grófi család. Az Ireghez tartozó békai pusztán szemlélhetni egy veres barátok kolostorának romjait, egy a kolostor alatt levő 12 fiókos pinczével, melly deák és török betükkel van bémázolva.”

1862-ben herceg Esterházy Pál megvásárolta a Viczay-családtól  iregi uradalmukat, melyet 1862 és 1890 közt a Dőryek béreltek. 1891-ben nagyközségi rangot viselt 2974 magyar lakossal, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral, valamint ipartestülettel.

1913-ban 2755 (közülük 2721 magyar) lakosa volt, Tolna vármegye tamási járásához tartozott. 


Szemcséd eszmei község két különálló határrészből állt, jegyzője a Felsőireggel összeépült utcasoron lakott, innen intézte a község ügyeit, melynek területe 1925-ben 7476 kat. hold volt.

Az eszmei (uradalmi) község olyan, valamely uradalom (esetleg ipartelep) területét magában foglaló önálló községi alakulat volt, amelynek képviselő-testülete és elöljáróságának tagjai az uradalom, illetve az ipartelep tulajdonosaiból vagy alkalmazottaiból kerültek ki, mivel állandó lakosságuk rendszerint olyan csekély számú volt, hogy jogszerűen abból községi szervezetet nem lehetett kialakítani. Területük egy vagy több birtokos tulajdonában állt, népességét bérlők és uradalmi alkalmazottak alkották. Az eszmei községek megszervezésével az alapítók célja az volt, hogy a kezelésükben álló nagybirtokot önálló közigazgatási egységként kezelhessék, kivonva azt a tényleges községek önkormányzatának fennhatósága alól. Mivel az eszmei községben élő lakosoktól korlátozottan lehetett adót behajtani, a korabeli állam ezt a tendenciát igyekezett gátolni. Hosszú időn keresztül az érdekelt nagybirtokosok akarata érvényesült és az eszmei községek évtizedeken át fennmaradtak. Végleges felszámolásukra az 1920-as évek végétől, a közigazgatási reformok bevezetése után került sor.

Szemcséd községet 1938-ban szüntették meg, egy részét ekkor Felsőireghez, a másik, külső területét pedig a szomszédos Tamási községhez csatolták.

A községnek 1913-ban 1662 magyar lakosa volt, Tolna vármegye tamási járásához tartozott.


A két község közös hősi emlékművét 1923-ban állították fel Felsőireg központjában, alkotója Sidló Ferenc. Az alábbi nevek olvashatóak rajta (egy kivételével):
 

Felsőireg és Szemcséd községek a Hadúrhoz megtért hőseik örök emlékezetére


Látrányi Jenő hdgy.
Végh István hdgy.
Végh János hdp.

Babári Imre
Bakó József
Balassa József
Balla János
Beke János
Bene István
Blázsovics György
Budai György
Czopf Lajos
Csere Ferencz
Csősz György
Deák György
Deák János
Debreczeni István
Debreczeni Sándor
Diósi Antal
Dobos István
Ehrenthal József
Eke Károly
Farkas György
Farkas János
Farkas Lajos
Francsics János
Gyánó György
Györke Sándor
Hadnagy Lajos
Herczeg István
Hérincs Mihály
Hetesi János
Hollósi István
Hollósi Lajos
Horváth János
Horváth József
Horváth Mihály
Hufnágel János
Iszli István
Jabuka Lajos
Juhász János
Kajdocsi György
Kapás József
Kéri István
Király András
Kis (?) József
Kis János
Koczor Lajos
Kolna József
Kolonics István
Kostyán István
Kovács János
Kovács K. János
Kovács K. József
Kovács Lajos
Kovács Mihály
László József
László Sándor
Lénárt József
Ludvig János
Lukács János
Madocsai Mihály
Márkus Vendel
Maróci György
Meiszter János
Mikó József
Miszlai István
Mónos Lajos
Móricz István
Nagy T. Sándor
Németh E. János
Németh Gy. István
Őri Ferenc
Pap György
Pap István
Partman Gyula
Péntek Kálmán
Pete János
Pete Péter
Piller István
Princz József
Rikácsi Károly
Romek János
Ruzsics Lajos
Sándor János
Savanyu József
Schmuck István
Simon János
Sipos Ferencz
Soós István
Soós József
Sperai György
Stefek István
Szabó Cs. Lajos
Szabó János
Szabó József
Szabó K. József
Sziber Károly
Takács János
Tórizs Lajos
Tóth Lajos
Tóth Z. József
Török Ferencz
Török Imre
Túrós István
Tuska József
Varga Ferencz
Varga Imre
Varga István
Varga János
Varga Lajos
Varga Pál
Vellner Ferencz
Vellner József
Verhás József
Vincze József
Vörös Lajos
Weisz József
Zámbó György
Zrínyi József

 


Iregszemcse nagyobb térképen való megjelenítése

 


 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr371967355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2010.08.29. 10:26:06

Rengetegszer utaztam át a községen - sajnos elég rossz bőrben van az emlékmű. Miért írod, hogy egy kivételével? Az egyik név már olvashatatlan?

Hertymorty 2010.09.01. 14:40:54

@Zig Zag: igen, egy repedés eltüntetése során sajnos olvashatatlanná vált.
süti beállítások módosítása