A 370 lakosú (2010) község a Tolnai-Hegyhát dombjai közt, a Donát-patak völgyében fekszik. Nevét először 1305-ben említi oklevél, majd a XV. században Ozorai Pipo birtokai közt szerepel. Az 1583. évi török adóösszeírás 15 adózót említ, az 1689. évi úrbéri összeírás az elhagyott falvak közt sorolja fel.
A XVII. század második felében a Botka-család szerezte meg, tőlük vásárolta meg 1700-ban Székely István simontornyai kapitány, majd 1722-ben továbbadta a Mercy-család részére. A község a Mercy-ek hőgyészi uradalmához tartozott 1773-ig, amikor az Apponyi-család birtokába került.
Az elnéptelenedett falu 1705-től kálvinista magyarok, majd 1718-tól evangélikus németek betelepítésével népesült be újra. Az 1720. évi egyházi lélekösszeírás szerint nyolc magyar és öt német család lakta. A német telepesek különböző területekről vándoroltak be: az első csoportok Württembergből érkeztek, majd a 18. század második felében Schleswigből, Türingiából, Baden-Durlachból, a bajorországi Oberbayerbachból, Hesse-Kasselból, Hanauból, Esslingenből, Neukirchenből és a fuldai apátság területéről. A település német lakossága a Dunántúlon zajló népességmozgás révén is gyarapodott, a környező lutheránus német népességű falvakból érkező családokkal. Az 1740-es évekre a magyarok a közeli Kölesdre költöztek, így a település tisztán német lutheránus faluvá vált.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) szerint: „Varsád, német falu, Tolna vmegyében, Kölesdhez 1/4, ut. p. Tolnához 2 1/4 mfdnyire, 1280 ágostai, 10 kath. lak., ágostai anyatemplommal. Szorgalmas lakosai sok dohányt, repczét termesztenek, olajt sajtolnak, szőlőt mivelnek. F. u. gr. Apponyi Antal.”
1872-ben 1436, az 1910. évi népszámlálás szerint 1373 lakosa volt a településnek, mely Tolna vármegye simontornyai járásához tartozott.
Az első világháborús emlékmű – melyet kiegészítettek a II. világháború áldozatainak neveivel is – az 1786-ban épült evangélikus templom mellett áll, 1940 októberében avatták fel, pankotai Farkas Béla budapesti szobrászművész alkotása. Az alábbi 44 név olvasható rajta:
A Hazáért 1914-1918
Becker Henrik
Fay János
Fay Konrád
Fortély András
Frank János
Gőbel János
Hammel János
Hartmann György
Hauszmann János
Heller Henrik
Heller Konrád
Hirschlänger János
Juszt Henrik
Kászpári György
Kehr Konrád
Kniesz János
Lang Henrik
Lindheimer Henrik
Lindheimer Henrik
Lindheimer János
Müller Ádám
Müller Ádám
Oberländer Henrik
Oberlander János
Onhausz György
Plattner Péter
Resch János
Roth János
Schäfer János
Schäfer János
Scherer Henrik
Schmiermund Henrik
Szameth Péter
Trautmann György
Trautmann Henrik
Trautmann János
Trautmann János
Trautmann János
Trautmann Konrád
Weigel Henrik
Weiszenberger János
Wigand György
Wigand Henrik
Wigand JánosKészült Dr. Varga László jegyző és Lindheimer Péter bíró idejében
Felállították Bruckner János bíró idejében
Varsád nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek