Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

3571 Alsózsolca

2008.11.22. 10:19 | _drc_ | 30 komment

Címkék: drc borsod abaúj zemplén megye

Alsózsolca városának területe az őskor óta lakott. Első magyar oklevélbéli említése 1281-ben történik, ez beszámol egy fahídról, amely Miskolc felé átkelőhely volt a Sajón. Az 1848-'49-es szabadságharcban, 1949. július 26-án a magyar hadsereg az akkori község közelében ütközött meg az oroszokkal, amely ütközetben Jókai Mór elbeszélése alapján "Gózon Lajos pesti ügyvéd, aki mint őrnagy harcolt a szabadságharcért 1849. július 26-án a Sajó vizén egy század önként jelentkező honvéddel átgázolt a Sajó jobb oldalára, s ott meglepte az erősen tüzelő orosz üteget, mely megriadva visszavonult."

Érdekességként jegyzem meg, hogy 1867-be nem itt, hanem a szomszédos -- már akkor városi rangú -- településen, Felsőzsolcán állítottak obeliszket a szabadságharc e csatájára emlékezve. A két város távolsága szerintem nem lehet több néhány száz méternél. (Nálam tájékozottabb -- ráadásul úgy tűnik, hogy helyi -- forrásom állítása szerint a csata  súlya Felsőzsolca község határában zajlott (a községet az orosz ágyútűz fel is perzselte ), s hősi halottait is ott temették el. Utóbb ez határozhatta meg az emlékhely létesítésének jogát. (Forrás: vagabundi kommentje.)

I. világháborús emlékműve hősi halált halt 62 lakosa nevét őrzi az utókornak. Őket általában a 10. sz. miskolci honvéd gyalogezredbe, vagy a  kassai székhelyű 34. sz. császári-királyi gyalogezredbe osztották be (szintén vagabundi szíves közlése nyomán). Egy útkanyarban áll, szemben a helyi görög katolikus református templommal. Kétalakos , gyalogoskatonákat ábrázoló szoborkompozíciója hősi jelenetet örökít meg: egy sebesült, talán haldokló katona hátát a zászlót tartó bajtársa combjának vetve fejét a trikolórra hajtja. Talán a megdicsőülés allegóriája lehet. (Szabadjon megjegyeznem, hogy jó lenne, ha megnyírnák kissé a valószínűleg megemlékezés céljából oda ültetett fenyőfa koronáját, mert ma már sajnos zavarja kissé az emlékmű szépségének élvezetét.) A szobrász, aki Borsodi Bindasz D. néven szignálta művét realista, kidolgozott alakokat alkotott. A szobor talapzatán az 1914-es és '18-as évszámok között az állami címer és az állíttatóról informáló szöveg alatt a következő ajánlás olvasható:

A hazért mindent, a hazát semmiért.

Ezért haltak ők meg, panaszunk hát nincsen.

Áldassék az Isten!

A talapzat két oldalán a hősök nevei találhatók. (Az ottani sorrendben közlöm őket.)

Antal Márton, Antal Mihály, Berecz István, Béres János, Bódi Lajos, Csipkés József, Csóka Károly, Dallos István, Dallos István, Duzs László, Erdei József, Fodor János, Forgács Andor, Galamb Bertalan, Gál Balázs, Szakács Pál, Geller Károly, Gelman Móric, Gottfried József, Hankó Gyula, Hankó József, Huszár József, Izsvák Márton, Jelenoczki István, Kardinal Pál, Karsza István, Karsza Mihály, Katona József, Korcsmáros Károly, Kosarkó János, Kozma Ferencz, Kövér Nándor, Lukács László, Luterán János, Máté Ferencz, Nagy GYörgy, Orbán István, Orbán Sándor, Orosz Lajos, Orosz Sándor, Ördög András, Rontó József, Róth Andor, Spisák János, Szabó Lajos, Szabó Sándor, Szabó Sándor, Szakács Károly, Szilágyi Lajos, Szunyog János, Szűcs János, Takács János, Tamás József, Tamás József, Tóth József, Tóth József, Urbán János, Vásári Lajos, Zsíros József, Heánrévi Károly, Kozma István

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr62745217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.11.23. 15:23:35

drc, gratula a posztért és a háttér kutatásért. ezek a legélvezetesebb posztok, ahol van valamiféle háttértörténet, ami megismerszik.

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2008.11.24. 10:39:13

köszönöm a dicséretet, de nem volt ez olyan nagy kutatás... csak összegereblyéztem a innen-onnan ezt-azt. ;-)

ígérem, hogy Tarcal, Felsőzsolca és Ónod is érdekes lesz...

MTi 2008.11.24. 20:59:48

drc, valóban szép és jó!
Mindig írigykedem, hogy ilyen apró települések is tudtak mutatós emlékműveket emelni - persze volt rá lehetőség...
Szerintem érdemes volna jelezni, hogy a hősi halált halt katonák a Monarchia mely katonai alakulataiban küzdöttek. Ez viszonylag könnyű, mivel a hadkiegészítés területi alapú volt.
Várom az felsorolt posztokat!

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2008.11.25. 12:03:56

ebben segítséget kérnék. milyen forrásból lehet megbízhatóan utánanézni ennek?

hphp 2008.11.25. 13:55:32

itt biztosan:

www.militaria.hu

www.militaria.hu/hun/rlglap.php?rlgazon=25

ha a kérdésekre választ csak személyesen tudnak adni, akkor továbbítsd hozzám, mert igazság szerint itt vannak tőlem kb. 50 méterre, meg amúgy is át akartam már egyszer menni körülnézni...

MTi 2008.11.25. 15:08:44

Tisztelt kollégák!
Jómagam - hadkiegészítési ügyben - A magyar közigazgatási törvények Grill-féle kiadásából, az 1911-ben napvilágot látott Hadügy I. -ből táplálkozom. (Igaz, hogy 1912-ben született még egy véderőtörvény, de ez a területi beosztást lényegileg nem érintette.)
Az idézett Hadügy I. táblázat formájában tartalmazza a területi hadparancsnokságok illetékességi területeit megyékkel és sorozó-járásokkal. A sorozó-járás a közigazgatási járásnak felelt meg - a település-járás azonosításhoz a Lelkes György-féle Magyar helységnév-azonosító szótár nagyon jó korabeli (1910) térképekkel rendelkezik. Ha máshogy nem megy ás van rá igény, akkor felteszem valahová és megadom a linket - de ez időigényes.
Jó kutatást!

MTi 2008.11.28. 13:35:22

Feltettem a hadkiegészítési táblázatokat, itt elérhető:

www.zentarhiv.org.yu/index.php?cont=ivh

Csak elsőre tűnik bonyolultnak, a IV-ben legkönyebb eligazodni, megyék szerint van.
Jó böngészést!

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.11.29. 12:55:08

MTi, ez nagyon jó ötlet volt, hogy feltetted a Netre. Egy csomó dolog megvilágosodott a hadszervezés terén. Köszönöm!

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2008.11.30. 16:27:18

nem tudom eléggé megköszönni MTi. legközelebb alkalmazni fogom. ;-)

MTi 2008.11.30. 16:56:29

Nagyon szivesen _drc_, azt hiszem szükségesek ezek az ismeretek. További jó posztokat várok tőled, mert az eddigiek kiválóak voltak!
Szerintem érdemes még közölni a település lélekszámát az 1910-es adatok alapján, hiszen ebből lehet leginkább következtetni, hogy mekkora áldozatot hoztak.
Egyébként az emlékműveken - tapasztalataim szerint - nincs feltüntetve az összes hősi halott!

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2008.12.01. 13:06:39

igen, mivel ezek nyilvánvalóan jóval utólag készültek. főleg a kistelepüléseken felállított táblák vésetét olvasva az a határozott érzése támad az embernek, hogy csupán az életben maradottak és a családtagok elmondása alapján "szedték össze" a neveket. ez már csak azért is elég esetleges megoldás, mivel például az időközben a helységből elköltözöttek családtagjai (vagy akik után nem maradt élő hozzátartozó) már nem voltak adatközlők

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.12.01. 15:50:07

úgy tűnik, ez itt lett a mi kis vitaposztunk.
szóval, szerintem az emlékműveken feltüntetett nevek tényleg nem teljes körűek, de ha valaki szerepel, az tényleg áldozat volt. olyannal még nem találkoztam, hogy valakit feltettek akkor is, ha nem volt a háborúban - az elég hamar kiderült volna. az sokkal inkább elképzelhető, hogy valaki katonai áldozat volt, mégsem került fel a "listára". mert pl. eltűnt és nem tudták még, mi történt vele, vagy esetleg nem maradt (helyben) családtag, rokon, stb.

Mindazonáltal - ha helyes adatot tudok - az OMM magyarországi lakosai közül 530 ezer katonai áldozatba került az első világégés. (Ez a halottak száma)

MTi 2008.12.01. 17:49:24

Ha már vitaposzt, akkor egy-két adalék a vitához - de inkább véleménycseréhez:
a Monarchia embervesztesége az I. vh-ban 3,5 millió volt, ebből 1,5 millió halott. A történelmi Magyarország 660 ezer halottat vesztett. Az emlékművekre a hősi halottak - márpedig hősi halottnak kell tekinteni minden katonát, aki a haza szolgálatában bármilyen módon életét vesztette - nevei, véleményem szerint, bemondás alapján kerültek fel. Persze a közösség cenzúráját valamennyinek ki kellett állnia. Ezért nem kerültek fel a bizonyítottan nem elhunytak, ill. felkerülhettek olyanok is, akik hadirokkantként akár 5-10 évvel később hunytak el - de megtették a Haza iránti kötelességüket + még évekig sínylődtek betegen, rokkantként.
Úgy gondolom, a levéltári adatok - elsősorban a halotti anyakönyvek - a mérvadóak.
A bécsi Kriegsarchivban - majdnem német-porosz pontossággal :-) - megvolt a 3,5 millió veszteségi karton. Namármost Magyarország ebből, anno, megkapta a rá eső 1,5 millát - amit aztán az elvtársak az 50-es években - mint "értéltelen irattári anyagot" - állítólag leselejteztek és "ledaráltattak". Sajnos, ez a helyzet barátaim - ezt már lehetetlen rekonstruálni.
Az osztrák meg - ha precíz és pontos lett volna mint a német - akkor készít másolatot! Österreichische Schlammperei...

Hertymorty 2008.12.08. 20:42:23

Az állítólagos selejtezés igaz lehet, mivel levelünkre az alábbi választ kaptuk a Hadtörténeti Levéltártól:

"sajnálattal közöljük, hogy a Hadtörténeti Levéltár I. világháborús veszteségi nyilvántartásai az 1950-es években megsemmisültek"

MTi 2008.12.08. 21:13:47

Herrtymorty, ne keseredj el van más mód is:

ha valaki elesett, vagy eltűnt azt előbb-utóbb - nagy valószínűséggel - beírták a városok-községek halotti anyakönyvébe, ha másképp nem akkor bíróságilag holttá nyilvánították. A holttá nyilvánítás során okiratokat kellett becsatolni, meg tanúkat is meghallgattak - csak az illetékes megyei levéltárban meg kell kerestetni ezeket az iratokat.
A másik járható út - amely szintén a levétárba vezet - a hadigondozási dokumentumok. Általában maradt egy özvegy, árva vagy idős, munkaképtelen szülő aki az elesett férj/apa/fiú után jogosult némi - összegileg minden esetben méltánytalan - segélyre az államtól. Ehhez is mindenféle bizonylatokra, igazolásokra volt szükség.
A HL-ben is megvannak az alakulatok (ezredek) halotti anyakönyvei - de ez személyes kutatást igényel.
Nem tudom, milyen jellegű veszteség (elesett, eltűnt, sebesült/beteg) után kutatsz - de van lehetőség!

Hertymorty 2008.12.09. 09:07:02

MTi,

elkeseredésről nincs szó, csupán kiegészítésként írtam. A kutatást folytatom tovább, fenti irányokban. A részleteket inkább majd e-mailben vázolom.

Hertymorty 2008.12.09. 10:20:17

A veszteségi nyilvántartás egyébként milyen adatokat tartalmaz(ott), illetve miben különbözik a halotti anyakönyvektől (amelyek ezek szerint megvannak) ?

MTi 2008.12.09. 11:39:33

Hertymorty,

az elesettek tekintetében gyakorlatilag ugyanazokat az adatokat tartalmazzák a veszteségi kartonok, mint a katonai halotti anyakönyvek - de veszteségi kartont nyitottak a sebesültek/betegek esetében is.
Később, az 1920-as években, amikor Mo. Bécsből visszakapta az őt megillető veszteségi kartonokat, azok a honvéd kiegészítő parancsnokságok birtokába kerültek. A kiegészítési parancsnokságok a II. vh végéig adtak ki bizonylatokat hadigondozási ügyekben - nekem ilyen bizonylat volt a kezemben. Aztán jöttek a boldog 50-es évek, a sztahanovista hulladékpapír-gyűjtő akciók, a többit meg már tudod...
Azért nem hagy nyugodni a gondolat: az osztrákok nem-e készítetek másolatokat, amik most esetleg a Kriegsarchivban lapulnak....

vagabundi 2008.12.10. 08:34:12

Üdv mindenkinek!

Örömömre szolgál, hogy van aki foglalkozik ezzel, és éppen Alsózsolcával. Amely talán nem is olyan kicsi...
Egy-két kiegészítés: Az 1849-es ütközet súlya Felsőzsolca határában volt, a falut az orosz ágyútűz fel is égette. Az emlékmű azért van Felsőzsolcán, mert ott temették el az elesett honvédeket.
Az alsózsolcai I. VH.-s emlékmű nem a 37. számú főút mellett van. A 37-es Felsőzsolca - Sátoraljaújhely között húzódik.
A szoborral szemben nem gör. kat. templom van hanem református.
Úgy tudom a község lakosainak nagy részét a miskolci 10-es gyalogezredbe sorozták, de akadt akit a kassai 34-esbe.
Üdv.

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2008.12.10. 11:20:27

isten hozott!

köszönöm a javításokat és kiegészítéseket! érvényesítettem a szövegben is.

a miskolci alakulat honvéd gyalogezred volt, a kassai pedig közös ún. császári-királyi. 2-1 arányban soroztak a honvéd alakulatok javára.

MTi 2008.12.10. 15:18:47

Miskolc az 1914-es békehadrend értelmében a következő alakulatoknak adott otthont:
- cs. és kir 65. gyalogezred,
- m. kir. 10. honvéd gyalogezred,
- cs. és kir. 17. tábori ágyús ezred,
- cs. és kir. 6. lovas tüzér osztály.

Kassa az 1914-es békehadrend értelmében a következő alakulatoknak adott otthont:
- cs. és kir. 34. gyalogezred, de a 34/II. zűszlóalj a boszniai Rogaticában állomásozott,
- m. kir. 9. honcéd gyalogezred,
- m. kir. 5. honvéd huszárezred,
- cs. és kir. 6. tábori tarackos ezred,
- m. kir. 3. honvéd tábori ágyús ezred,
- cs. és kir. 6 nehéz tarackos osztály.

Mindkét város jócskán meg volt "pakolva" katonasággal!

Hamarosan elkészülök a magyar vonatkozású OM hadtestek 1914-es békehadrendjének feldolgozásával és majd felteszem.

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2008.12.10. 20:56:22

MTi -- isten vagy!
köszönjük szépen! :)

Hertymorty 2008.12.11. 21:07:19

MTi,

mozgósítás esetén a népfölkelő alakulatok hogyan illeszkedtek a hadrendbe? Úgy látom, a népfölkelő parancsnokságok székhelyei megegyeznek a honvéd gyalogezredek székhelyével.

MTi 2008.12.12. 08:16:37

Pontosan.
Békeidőben csupán a népfeleklő gyalogezredek ill. huszárosztályok parancsnokságai létezetek. A népfőlkelő ezredeket az azonos hadrendi számú gyalogezredek állították fel.
Az 1914-es mozgósításkor Mo.-n 30 m. kir. népfeleklő gyalogezred alakult:
- bp-i. IV. hadtest keretében: 1. Bp.. 2. Gyula, 17. Székesfehérvár, 29. és 30. Bp.,
- pozsonyi V. hadtest keretében: 13. Pozsony, 14. Nyitra, 15. Trencsén, 18. Sopron, 20. Nagykanizsa, 31. Veszprém,
- kassai VI. hadtest keretében: 3. Debrecen, 9. Kassa, 10. Miskolc, 11. Munkács, 12. Szatmárnémeti,
- temesvári VII. hadtest keretében: 5. Szeged, 4. Nagyvárad, 7. Versec, 8. Lugos, 32. Dés,
- nagyszebeni XII. hadtest keretében: 21. Kolozsvár, 22. Marosvásárhely,23. Nagyszeben, 24. Brassó,
- zágrábi XIII. hadtest keretében: 19. Pécs, 25. Zágráb, 26. Károlyváros, 27. Sziszek, 29. Eszék.
A népfelkelő alakulatokat nem harctéri alaklmazásra szánták, de a szükség törvényt bontott - többségük már 1914 végén beolvadt a gyalogezredekbe és frontszolgálatban vett részt.
A mozgősításkor 10 népfölkelő huszárosztály is alakult, majd 1914 decemberében 2 népf. huszárezred is - de ezeket később feloszlatták, betagolták.

Hertymorty 2009.01.05. 22:04:01

@MTi:

Mi döntötte el azt, hogy mozgósításkor a besorozottak a gyalogsághoz, vagy a lovassághoz, vagy a tüzérséghez kerültek? Erre volt valami előírás?

MTi 2009.01.06. 07:51:11

@Hertymorty: Hát, gondolom a kritériumok olyanok voltak, mint később (pl. az én időmben :-D).
Hogy kit hová osztottak be, az függött a fizikai és szellemi képességektől, ill. iskolázottságtól, szakmai képzettségtől.
Mesteremberek, szakmunkások főleg oda kerültek, ahol "bonyolultabb" haditechnikát kellett üzemeltetni pl. tüzérség, a gyalogságnál a gépfegyveres osztagokba.

hphp 2009.01.06. 11:59:42

Erre én is kíváncsi lennék egyébként. Némileg off, de nagyanyám bátyja egyszerű földműves parasztgyerek volt, aztán mégis tankba ültették. Sajnos, mint utólag kiderült, a Don-kanyarban a több centis acéllemez mögött ülni sem volt életbiztosítás...

MTi 2009.01.06. 14:38:29

@hphp: Fegyveres testületek irányításánál, szervezésénél merő passzió a logikát és a rációt keresni... :-)

borsod · http://magyarhonved.blogspot.hu/ 2009.01.06. 21:48:54

A Magyar Királyi Honvédség rendszeréhez van némi háttérolvasmányom, ezt megosztanám az érdeklődő közönséggel :-)

Tehát a harmincas évek végén (mikor újra bevezették az általános védkötelezettséget) sok függött attól, hogy az adott fegyvernem felügyelője mekkora lobbierővel rendelkezett, ugyanis rendszeresen jártak "presszionálni" a Vkf VI-1, 1938-tól 1. (hadrendi) osztályára, annak érdekében, hogy megfelelő emberanyagot kapjanak.

Így a huszárok és tüzérek többnyire kisgazdák fiait kérték, arra való hivatkozással, hogy azok kora gyerekkoruktól lóval bánnak.
A hidászok, utászok, műszakiak lehetőleg mesterséggel rendelkező, lehetőleg erős testalkatú legénységet szerettek volna.
A híradók városi, iskolázott(abb), embereket kértek, akiket hamarabb be lehet tanítani a morzéra és a rádió kezelésére.


Sok minden dőlt el ott, hogy az intézkedő szemlélő/felügyelő milyen befolyással bírt, mekkora tekintélye volt.

Ehhez járult még, hogy voltak ún védett fegyvernemek (határvadász, repülő, huszár, később a páncélos), ahová csak a minden szempontból megbízhatónak minősített emberanyagot sorozták, pl. a nemzetiségiek szóba sem jöhettek.

Persze volt, amikor az MTi által említett tényező működött (ti. a logika és a ráció teljes mellőzése...:-) )

Az egész elvi hadrend felborítása aztán 1942-ben a Don-kanyarba küldött 2. hadsereg felállításával kezdődött, és onnantól többnyire a katonai és politikai helyzet formálta a hadrendet.

1944. közepén-végén már minden borult, sorban jöttek a szükségmegoldások, az emberanyag oda került, ahol rést kellett foldozni.

vagabundi 2010.10.12. 14:38:45

Még három apró, de fontos megjegyzés.
Duzs Lászlót 1956. október 26-án lőtték le Miskolcon a tüntetés alatt az AVH épületéből. Nevét nemsokkal ezután vésték fel az I. világháborús emlékműre.
Az utolsó előtti név nem Heánrévi Károly, hanem H Bánrévi Károly.
A harmadik apróság az, hogy minden egyes személy után a katonai rangja is fel van vésve alig láthatóan a kőre.
Üdv
süti beállítások módosítása