Németország harmadik legnagyobb városa, az 1,4 millió lakosú München az ország délkeleti részén felében, Bajorországban található, ez az szövetségi állam fővárosa is. Címerében a városnak nevet adó bencés szerzetes (a "Mönch") látható. Münchent 1314-ben tette meg IV. Lajos bajor herceg fővárosává (Lajos német-római császár is volt). Ettől az évtől kezdve egészen 1918-ig a Wittelsbachok innen irányították Bajorországot, ami 1623-tól választófejedelemség, 1806-tól pedig királyság lett. 1871-ben feltételekkel csatlakozott a Német Császársághoz. A feltételek a következők voltak: a többi csatlakozó állammal szemben megmaradt az önálló hadsereg, a posta és a vasút (mivel szövetségi állam jött létre, egyéb területeken is megőrizték jogaikat a csatlakozó államok-mind a mai napig.). Mint fővárost München az idők folyamán szinte "birodalmi" léptékűvé vált: az építőkedvű Wittelsbach család kiépítette a reneszász-barokk-klasszicista Residenzet, a város négy "királyi útvonalát" és a világ legnagyobb városi parkját, a 420 hektáros Englischer Gartent (a Central Park 300 hektáros). Az első világháború idején a városban 640 000 ember élt. Mint minden német államban, itt is hatalmas lelkesedés fogadta a háború kitörését: fényképeken látható, hogy a katonák vidáman indulak el a vonatokkal amikre "kis párizsi kirándulás" és hasonló mondatok voltak írtva. A háborúban 200 000 bajor ezen belül        13 000 müncheni katona esett el... A király az 1918 november 7-én (!) kitört forradalom hatására mondott le, ekkor alakult meg a Bajor szabadállam. Viszont 1919 januárjában, Magyarországhoz hasonlóan itt is Tanácsköztársaság alakult, ami május 1-ig állt fenn.       1923 november 9-én Hitler itt robbantotta ki a "sörpuccsot". Az 1933-as uralomra jutása után itt is hasonló intézkedéseket hoztak, mint a Harmadik Birodalom többi területén: az 1938-as kristályéjszaka, könyvégetés, konzentrációs táborok (az egyik leghírhedtebb, a Dachaui a várostól nem messze található). A legjelentősebb ellenállást egy kicsi, keresztény elkötelezettségű csoport, a "Fehér Rózsa" fejtette ki. Lebukásuk után vezetőiket, a mindössze 22, illetve 25 éves testvérpárt Sophie és Hans Schollt 1943-ban lefejezték... Közben a város súlyos légitámadásokat szenvedett el: a RAF és a US AIR Force 73 támadást indított, amik következtében a belváros 90%-a, a város 50%-a elpusztult. A támadásokban 6600 fő vesztette életét,  a Holocaustnak 12000 müncheni áldozata volt. A frontokon 22000 müncheni esett el, és 11000 tűnt el.

A háború után a belvárost nagyrész eredeti formájában újjáépítették, és a város hatalmas fejlődésen ment keresztül: itt rendezték (a szomorú emlékű) 1972-es olimpiai játékokat, kiépült a 16 vonalból álló metró-és gyorvasúthálózat, és a város megőrizte gazdasági és kulturális vezető szerepét nemcsak az országban, hanem szinte a világban is: itt található a BMW, a MAN gépgyár és a Siemens székhelye is. Münchenben van a világ egyik legnagyobb műszaki múzeuma, több nagy képtár (Régi, Új és modern), nyolc nagy és számtalan kisebb színház, valamint a bajor királyok téli és nyári palotája is. A világháborús emlékmű téli rezidencia kertjében, a Hofgartenben található.

 Az emlékmű a Bajor Kancellária előtt helyezkedik el. Maga az épület eredetileg hadtörténeti múzeum volt, de a második háborúban középrészének kivételével elpusztult. Az emlékmű mélyen fekszik, a képen látható lépcsőkön lehet lejutni.

Az emlékművet 1924-ben avatták, az alkotói: Karl Knappe szobrász, Thomas Wechs und Eberhard Finsterwalder építészek. Egy Bundesarchivban őrzött képen látható, hogy a támfalra eredetileg az elesettek nevei voltak felvésve:

Az emlékmű mai feliratai:

 SIE WERDEN AUFERSTEHEN

("feltámadnak")

(város felőli oldal)

"UNSEREN GEFALLENEN"

("elesettjeink")

(kancellária felőli oldal)

Kripta feliratai:

„Erbaut

vom Obmannsbezirk

München-Stadt 

des Bayr. Kriegerbundes

 den

13.000

gefallenen Heldensöhnen

der Stadt München

1914-1918”

("Építtette München városa és a Bajor Hadiszövetség München városának 13.000 elesett hős fiának 1914-1918")

Ezt később kiegészítették egy második világháborús felirattal is:

„Zum Gedenken 

an die 22.000 Gefallenen

11.000 Vermissten

6.600 Opfer des Luftkrieges

der Stadt München

1939-1945“.

("München városának 22000 elesettje, 11000 eltűntje és a légiháború 6600 áldozatának emlékére 1939-1945")

A Kancellária felől az emlékműre nézve beláthatunk a kriptába. A háttérben a Hofgarten fái és reneszánsz pavilonjai.

A kripta. Itt fekszik az Ismeretlen katona, sírja fekete márványból van kifaragva. Lábánál a bajor címer áll. A katona életnagyságú, és teljes fegyverzetben "pihen". A sír felirata:

"BAYERNS HEER

SEINEN TOTEN"

("A bajor hadsereg

az (ő) elesettjeinek")

A katona teljes fegyverzetben (harcra készen) pihen, fején sisak, az alatt a hátizsákja.

Az emlékmű építésekor arrébhelyezték I. Ottó bajor gróf lovasszobrát. Nem tudniom, szándékos volt-e, de így olyan hatást kelt, mintha az emlékművet és az elesett katonákat vigyázná...