AZ I. VILÁGHÁBORÚ JELENTŐSEBB HADMŰVELETEI, AMELYEKBEN AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA HADEREJE RÉSZT VETT 1914-1918 KÖZÖTT - MÁSODIK RÉSZ

1916

Az osztrák-magyar csapatok 1916. május 15-én Dél-Tirolban kezdeményeztek támadást a Roveretto és a Brenta völgy közötti térségben. Május 28-án elesett Asiago város, és a Hétközség-fennsík is a támadók ellenőrzése alá került.

Az orosz haderő 1916. június 4-én Bruszilov tábornok vezetésével jól előkészített, nagyszabású offenzívát indított az osztrák-magyar védelem ellen a Styr folyó alsó szakasza és Csernovic közötti 400 km-es frontszakaszon (Bruszilov-offenzíva). A támadás első jelentős eredménye Luck városának elfoglalása volt. Június 16-án az oroszok átkeltek a Prut folyón. A Szeret folyó mentén előretörve jún. 18-án birtokukba vették Csernovicet, júl. 1-jén Kolomeát, júl. 8-án pedig Delatynt. Az oroszok másik támadó éke elérte a Sztochod folyó vonalát. Július 26-án az orosz csapatok felújították a támadást, és aug. 11-én elesett Stanislau. Az előrenyomulást csak Zalosce város mellett sikerült megállítani.

1916. augusztus 27-én Románia is hadba lépett az antant oldalán, hadserege átlépte Erdély határát. Augusztus végére a román csapatok birtokba vették a Háromszéki-, a Csíki- és a Gyergyói-medencét, behatoltak a Brassói- és a Nagyszebeni-medencébe.

1916. szeptemberében a német hadvezetés sikeres hadműveletet kezdett Dobrudzsában, Erdélyben pedig az osztrák-magyar 1. és a német 9. hadsereg katonái harcoltak eredményesen. Az okt. 7-e és 9-e közötti csatában visszafoglalták Brassót, súlyos vereséget mértek az Erdélybe betört román csapatokra. A német és osztrák-magyar erők folytatták a menekülő románok üldözését. December 6-án elfoglalták Bukarestet, 1917. január 20-ig pedig befejezték Havasalföld megszállását.

 

1917

1917. június 29-én az orosz haderő támadást indított Galíciában (Kerenszkij-offenzíva), és júl. 2-án elfoglalta Zborowot, júl. 11-én pedig Kaluszt.

Az osztrák-magyar csapatok német segítséggel július 19-én Zborowtól É-ra kezdtek ellentámadást (Dnyeszter menti offenzíva), amely augusztus elejére Galícia és Bukovina csaknem egész területének visszafoglalását eredményezte.

A bolsevik forradalom után megalakult új szovjet-orosz kormány 1917. december 5-én Breszt-Litovszkban fegyverszüneti megállapodást írt alá a központi hatalmakkal, s ez a keleti hadszíntéren a harcok beszüntetését eredményezte.

1917. október 24-én az osztrák-magyar és német csapatok támadást indítottak az olasz harctéren Flitsch és Tolmein közötti frontszakaszon, Caporettónál áttörték az olasz védelmet. Elesett Cividale, majd okt. 28-án Görz városa is. A támadó csapatok elfoglalták a doberdói fennsík nagy részét. Október 31-re elérték a Tagliamento folyót, amelyen nov. 2-án át is keltek, és folytatták a menekülő olasz csapatok üldözését. November 9-én az előrenyomuló osztrák-magyar csapatok elétrék a Piavét. A támadás itt elakadt, a front megszilárdult.

1918

1918. június 15-én az osztrák-magyar egységek átkeltek a Piavén, de mindössze 4-5 km-t tudtak előrehaladni. Június 20-án megkezdődött a visszavonulás a folyó bal partjára. Ezután már az osztrák-magyar haderő nem kezdeményezett támadó hadműveleteket az olasz hadszíntéren.

Az antant csapatok okt. 27-én átkeltek a Piavén, és áttörték az osztrák-magyar védelmet. Ez a támadás vezetett az olasz hadszíntéren harcoló osztrák-magyar haderő összeomlásához. A harcok beszüntetését a nov. 3-án Padovában aláírt fegyverszüneti egyezmény eredményezte.

1918. szeptember 15-én a macedón fronton kibontakozó antant támadás áttörte a központi hatalmak – főleg bolgár csapatok által tartott – védelmi vonalát. Ennek következtében Bulgária szept. 29-én kilépett a háborúból. A központi hatalmak csapatai visszavonulásra kényszerültek, november elejére kivonultak a megszállt balkáni területekről.

Az antant és Magyarország képviselői 1918. november 13-án írták alá Belgrádban a fegyverszüneti egyezményt (belgrádi konvenció).