Agyusztál, bagázsi, glancol, komisz… – sokak számára manapság is ismerősen csengő, német eredetű szavak nyelvünkben, melyek pontos jelentésével, még inkább eredetével azonban kevesen vannak tisztában.
Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés hatással volt a birodalom haderejére is. I. Ferenc József – a szép emlékű „Ferenc Jóska” – 1868 decemberében szentesítette a véderőről, a honvédségről és a népfelkelésről szóló törvénycikkeket, amelyek jelentősen megreformálták a fennálló hadszervezetet. Bevezették az általános hadkötelezettséget, a hadkiegészítési és -pótlási rendszerben pedig a területi elvet alkalmazták: a Monarchiát 103 hadkiegészítési körzetre osztották, ebből 47 esett a történelmi Magyarországra.
A területi elvű hadkiegészítés azt eredményezte, hogy egy-egy alakulat – ezred, zászlóalj – legénységének zöme ugyanazon közigazgatási-földrajzi területről származott: így megvolt rá az esély, hogy azonos nyelvet beszéltek, de legalább is megértik egymás nyelvét. A területi kiegészítés a tiszti kart nem érintette, a tisztek beosztása más elvek alapján történt: azonban elvárt követelmény volt, hogy – különösen a közös hadseregnél – a tisztek anyanyelvük és a kötelező német mellett, az alakulat többségét adó legénység nyelvét is elsajátítsák és beszéljék. Már csak így működött ez a „népek tömlöcében”…
Magyarország területéről az újoncokat a császári és királyi (cs. és kir., vagyis közös) Hadseregbe, illetve a Magyar Királyi Honvédségbe sorozták, 3:1 arányban. A közös hadsereg vezényleti nyelve a német, honvédségé pedig a magyar volt.
A katonai nyelv sajátos szakmai nyelvnek számít, a vele foglakozó nyelvészek három szintű vertikális tagozódást különböztetnek meg benne:
- a hadsereg szolgálati nyelve, amelyet a hivatalos érintkezésekben használnak;
- a katonai szaknyelv;
- katonai szleng, melyet jellemzően a legénységi állomány használ egymás között.
A katonai szaknyelv és a katonai szleng szétválasztása a gyakorlatban nem mindig lehetséges, hiszen ugyanazon kifejezés mindkettőben előfordulhat más jelentéssel.
De hogyan boldogultak a német vezényszavakkal, katonai szakszavakkal a magyar kiegészítésű közös hadseregbeli ezredek újoncai, akiknek zöme először találkozott ezzel az idegen nyelvvel? Hát úgy, hogy a kiváló magyar nyelvérzéknek köszönve, a magyar nyelv sokszínűségét és változatosságát alkalmazva sajátos katonai nyelvezetet alakítottak ki: a magyar katona a legtöbb német kifejezésnek igyekezett magyaros formát adni, magyarosítani azt, vagy magyar szavakhoz hasonlítani. A magyar katonák nyelvébe került német szavak az idegen nyelv ismeretének hiánya miatt gyakran megváltoztatták hangalakjukat. Erre annál inkább szükség volt, hiszen így könnyebben emlékezetben tarthatta.
A bakák (a német Wache kifejezésből, jelentése: őrszem) által kreált katona-zsargon szavai a seregből írt levelekkel is terjedtek, de az obsitosok (a német Abschied kifejezésből, jelentése: végelbocsájtó) is – leszerelve és visszatérve a polgári életbe – előszeretettel használtak, ezzel bizonyítva katonaviseltségüket. Hiszen a katonaviseltség a XIX. végén, a XX. század elején – különösen faluhelyen – jelentős társadalmi státust biztosított a férfinép számára, pl. előfeltétel volt a nősüléshez. A katonai zsargon kifejezései a mindennapi polgári beszédben is gyorsan meghonosodtak, ha nem is mindig eredeti jelentésük szerint használták őket.
Tömörkény Istvánt 1888-ban hívták be katonának a Monarchia hadseregébe, hároméves katonaidejének jelentős részét Boszniában szolgálta le. Itt közvetlen kapcsolatba került a nép mundérba bújtatott egyszerű fiaival. Tömörkény, egyik katonaéletből merített elbeszélésében leírja, hogyan oktatta káplár Suba – mert német mintára a rang megelőzi a vezetéknevet! – fegyverforgatásra az öreg póttartalékost:
„Ha azt kommandirozom, hogy indiblánc, akkor ájncra a rekte arm mögfogja fölül a geverszíjat. Cvájra fölemeli a sultertul, és a linke arm középütt kapja a gevert. Drájra pedig indibláncra gyün a gever, és nyomi a rekte arm kisujja középön, úgy, hogy a mündung a sulterung irányában hóhh lögyön.”
Hogy a tisztelt olvasó is némileg tisztába legyen, hogy mit is mondott a derék tizedes, közöljük – a teljesség igénye nélkül – a leggyakrabban használt, a magyar katona szóhasználatához igazított osztrák-német kifejezések, annak szabályos/eredeti helyesírása, s végül magyar jelentése szerint.
Bakanyelv | Német kifejezés | Magyar jelentés |
abfirolni | abführen | elszállítani |
ablézolni | ablösen | felváltani (őrséget) |
abrét | abtreten | lelépni |
abrikter | Abrichter | oktató |
agyusztálni | adjustieren | öltözködni, felszerelni (katonát) |
anhatólni | anhalten | tartani (kézben vagy állást) |
avanzsálni | avancieren | előlépni (valamilyen rangba) előrenyomulni (hadműveletben) |
bagázsi | Bagage | málha, poggyász |
bajonét | Bajonett | szurony |
baka | Wache | őrszem |
bakmester | Wachmeister | őrmester |
batalio | Bataillon | zászlóalj |
batri | Batterie | üteg |
cakompak | Sack und Pack | teljes szereléssel |
capistráng | Zapfenstreich | takarodó |
cibak | Zwieback | kétszersült |
cukk | Zug | szakasz, menet, vonulás |
curikfirer | Zugsführer | szakaszvezető |
curukk | Zurück! | Visszavonulás! (vezényszó) |
defelérozni | defilieren | díszmenetel(ni) |
degradáni | degradieren | lefokozni |
divízió | Division | hadosztály |
doperáj | Doppelreihe | kettős sor |
egrecérozni | exerzieren | gyakoroltatni |
eltrafálni | treffen | eltalálni |
fáni | Fahne | zászló |
felcser | Feldscher | felcser, tábori sebész |
felflaska | Feldflasche | tábori kulacs |
fergáterung | Vergatterung | sorakozó |
formars | Vormarsch | előnyomulás |
fráj | frei | szabad |
futra | Futter | takarmány |
gázmacska | Gasmaske | gázálarc |
generális | General | tábornok |
gever | Gewehr | fegyver, puska |
glancolni | glanzen | fényesíteni |
gléda | Glied | sor |
gránic | Grenze | határ |
grifli | Griff | markolat, fogantyú |
halberdó | Halt, wer da? | Állj, ki vagy? |
hapták | Habt Acht! | Vigyázz! (vezényszó) |
indiblánc | in die Balance | súlyba (helyezni a fegyvert) |
infantrisz | Infanterist | gyalogos katona |
ispitál, istápoly | Spital | kórház |
kapszli | Kapsel | gyutacs |
káplár | Korporal | tizedes |
komandó | Kommando | parancsnokság |
komendírozni | kommandieren | parancsolni |
komisz | Kommis | kincstári |
kompánia | Kompanie | század |
kvártély | Quartier | szállás |
lajtnánt | Leutnant | hadnagy |
lénung | Löhnung | zsold |
linkcum | Links um! | Balra át! (vezényszó) |
liszta | Liste | lajstrom |
mancsaft | Mannschaft | legénység |
manéber | Manöver | gyakorlat |
mantli | Mantel | köpeny |
manus | Mann | ember |
maródi | Marode | gyengélkedő (ember) |
masérozni | marschieren | menetelni |
menázsi | Menage | étkezés |
mundér | Montur | egyenruha |
óbester | Oberst | ezredes |
obsit | Abschied | végelbocsájtó (irat) |
oficér | Offizier | tiszt |
ordinánc | Ordonnanz | küldönc |
ordung | Ordnung | rend |
patalijon | Bataillon | zászlóalj |
patrol | Patrouille | járőr |
porció | Portion | adag |
prezentál | präsentieren | jelentkezni |
pucolni | putzen | tisztítani |
rajcsur | Reitschule | lovagló iskola |
raport | Rapport | kihallgatás |
regruta | Rekrut | újonc |
regula | Reglement | szabályzat |
rekcum | Rechts um! | Jobbra át! (vezényszó) |
riktájk | Richt euch! | Igazodj! (vezényszó) |
rujk | Ruhe | pihenő |
rukkolni | rücken | vonulni |
sarzsi | Charge | tisztes, katonai rendfokozat |
sicár | Schütze | lövész |
silbak | Schildwache | őr(szem), őrhely |
spátli | Spaten | ásó |
stokház | Stockhaus | fogház |
stróf | Strafe | büntetés, fenyítés |
svarom | Schwarmlinie | rajvonal |
szanitéc | Santitäter | egészségügyi katona, sebesültvivő |
szupervizit | Supervisit | felülvizsgálat |
tagvake | Tagwache | ébresztő |
taktus egrecérozás | taktische Exerzieren | harcászati kiképzés |
trupp | Truppe | csapat |
uniformis | Uniform | egyenruha |
urlap | Urlaub | szabadság |
verbuválni | werben | toborozni |
virtigli | wirklicher | valóságos, tényleges |
Irodalom:
Felszeghy Ediltrud: A császári és királyi hadsereg nyelve Magyarországon. ?, 1939.
Tömörkény István: Katona a kötélen. Bp., 1989.
Kommentek