Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

1158 Pestújhely (Budapest XV. ker.)

2009.05.06. 09:00 | Zig Zag | 8 komment

Címkék: budapest vendégposzt

Kedves kollegánk, aki Jeges_ nicknéven lépett elő a félhomályból s nem különben blogunk read-only rajongóinak népes táborából, egy rendkívül értékes poszttal állt elő. Egy sor érdekesség derül ki a cikkből, ami a fővárosunk egyik külső kerületének történetével kapcsolatos. Szintén megerősíti az emlékműállítás állami ösztönzésének körülményei kapcsán korábban már tárgyaltakatakat és egyúttal arra a megérzésünkre is ráerősít, mely szerint típustervek álltak rendelkezésre anno a háborús emlékművek állítását fontolgató, mit fontolgató, tenni akaró települések számára. Köszönjük a cikket és a munkát! Zig Zag

 

Pestújhely I. világháborús emlékmű (Budapest, XV. kerület)

Mielőtt a pestújhelyi emlékműről beszélnénk, rövid összefoglalással kezdeném, hogy miként alapították meg Budapest ezen területét. Ehhez segítségül hívtam Buza Péter Pestújhely emlékkönyve című művét.

A mai XV. kerület alig száz évvel ezelőtt mai formájában még nem létezett. Hasonlóan más budapesti kerületekhez, ez is kisebb-nagyobb részekből áll napjainkban. Ezek egyike Pestújhely, melynek határai a Gazdálkodó utca a Bánkút utcától - a Pörge utca délkeleti oldalán levő telkek déli oldalát összekötő vonal - Szerencs utca - Hősök útja - Madách utca - Drégelyvár utca - MÁV Körvasút - Árvavár utca - Adria utca - Őrjárat utca - Mézeskalács tér területe az északkeleti oldalon álló épületek kivételével - Bánkút utca a Gazdálkodó utcáig. Ami ennek a területnek a történetét illeti, a régészeti leletek alapján már a középkorban lakott volt. A mai MÁV-telep területén tártak fel egy falut és egy templomot, amely Gerecze Péter véleménye szerint Regtelekkel azonosítható. A régész korai halála miatt azonban a középkori múlt kérdése nem lett tisztázva; ami biztos, hogy lovastemetkezésre, és XIII. századi edényekre is bukkantak. A tartárjárás azonban gyakorlatilag elpusztította ezt a kis települést. A következő több mint hatszáz évben mezőgazdasági terület volt a majdani Pestújhely. Ez a különben nem túl értékes földdarab legelő és szántó is volt, de gyakran hagyták parlagon. Az 1870-es években készült katonai felmérés térképén Neue Felder-ként, azaz Újmezőként, vagy Újszántóként szerepel a majdani Pestújhely. A terület másik része, a Nádastó pedig Nagylegelőként.

A parlagon maradt területet a Rákospalota-monográfia szerint 1896-ban a katonaság veszi bérbe, mint gyakorlatozó-, illetve lőteret. Más források szerint már 1894-ben működött ez a lőtér. Ebben az időben Pest peremén minden lakótelket parcelláztak. Az a terület, amelyről eddig beszéltünk, Rákospalota tulajdonában volt, és nem volt más, amit kiparcellázhattak volna. Hogy a katonaság kisajátítását elkerüljék, Veszelovszky jegyző dr. Bezsilla Nándor ügyvéd segítségét kéri. Ezután kezdődik meg a majdani Pestújhely telkeinek árusítása. Bezsilla révén a német birodalmi származású gróf Crouy Chanel Endre négyszögölenként két forintért örökáron megveszi a területet, melyet a képviselő-testület 1896. december 29-én hagy jóvá. 1898-ban már 126 telek talál gazdára, de annak ellenére, hogy első vevők között sok művész és hivatalnok van, mégsem ők kerülnek túlsúlyba. Ez a terület az ún. Széchenyi-telep. Az előzetes ígéretekkel szemben azonban a telepen silány minőségű házak épülnek és a környezet is elfogadhatatlan. 1907-ben kezdődök meg ez a törekvés, hogy a telep leváljon Palotáról, mely mostohagyermekként tekintett rájuk, de elengedni nem akarta. A mostoha körülmények ellenére 1909-ben már 5500-an laktak itt. Ugyanebben az évben, novemberben Bezsilla összehívja Pestújhely módos polgárait, hogy önálló községet alapítsanak. Ugyanakkor belső ellentét is dúl, mivel a telep egy módosabb (Úrinegyed) és egy szegényebb (Mosónéfertály) részre vált. Az elszakadás azonban közös érdek. A válás végül 1910. június 30-án történik meg; a nagyközség ekkor kapja meg a Pestújhely nevet. Pestújhely máig őrzi azt a hangulatot, melyet ekkor szerzett: jobbára kertes családi házak dominálnak benne, csendes utcákkal. 1950. január 1-én csatolták Budapesthez.

Térjünk rá tehát az első világháborús emlékműre. Az emlékmű a Pestújhelyi téren található. A tér középpontjában a Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia, a tér két sarkán pedig két emlékmű: az egyik az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc emlékműve, amely a minden településen felépült Ereklyés Országzászló volt eredetileg, de átalakították. A másik pedig az első világháborús emlékmű. Innen idézném Búza Pétert, aki könyvében kiválóan összefoglalta az emlékmű felállításának történetét:

„A mai Pestújhelyi, akkor Lívia téren először 1924-ben állítottak emlékművet: mégpedig az első világháború pestújhelyi halottainak emlékére.(…) Ezzel az aktussal, amit a községháza kezdeményezett és a testület szentesített, a település az elsők között rótta le kegyeletét háborús halottainak emléke előtt. Az elhatározás még az előző évben kelt. Ekkor, azaz 1923. december 26-án dönt a testület a 329. sz. honvédszobormű felállításáról. Hatvan métermázsa búza árát szavazza meg a célra, melyet pótadóból rendel beszedni a község polgáraitól. Az állami hivatalos minták közül Debreczeni Tibor művét választják, s arról rendelkeznek, hogy a kőbe faragást Dávid István helybeli, reprodukáló szobrásszal végeztetik el. De Rakssányi (az akkori jegyző – a szerk.) óvatos, úgy dönt, hogy delegációt meneszt Debrecenbe, ahol már áll a 329. számú változat, s hogy ebbe a vizitáló csapatba meghív egy katonát és egy szobrászt is: hiba ne essék. Mert, mint visszaemlékezésében írja: „Közismert a közigazgatásban általános elterjedt, községekben divatos szokás, hogy amikor a hivatalos községi hatáskörben valami jól sikerül, a bíró kap medáliát érte, de ha nem sikerül, a jegyző fegyelmi eljárást.” Ám hiába volt az óvatosság, csődöt mondtak a szakértők. A leleplezéskor derült ki, hogy a katona a jobb lábával lép ki, holott mindenki tudja, hogy ballal kell kezdeni a marsot… Meg is kapta érte a fejmosást és a megjegyzéseket, természetesen a jegyző, s az elismerést mindenki más, hiszen a dolog mégiscsak szépen sikerült, ettől az apró malőrtől eltekintve. Az avató ünnepségre 1924. november 23-án vasárnap délelőtt 11 órakor került sor. (…) Jelen volt József királyi herceg is. (…) Ugyanitt 1936. június 7-én újabb avatásra került sor, annak a három márványtáblának a beszentelésére, amelyekre 98 pestúlyhelyi hősi halott nevét vésték föl. (…) Ez a három tábla most is megvan, de a szobor [helyére], vélhetőleg valamikor a negyvenes évek végén, egy urna került. 1942-ben a testület egy negyedik, ide elhelyezendő táblát is megrendel a „mostani háború” halottainak nevével. A közgyűlési határozatból tudjuk is, kikről van szó: Dömlyén Gábor, Boda Ferenc, Gergely Béla, Hegedűs József az újabb pestújhelyi hősi halottak. Úgy tűnik azonban, hogy a háborús események elsodorják a tervet, a negyedik tábla sohasem készült el.”

Az emlékművön a mai napig három tábla szerepel. Ezeknek szövege, illetve az elesett hősök neve alább olvasható:

 

Első tábla:

Pro Patria

1914-1918

Isten választottjai.

Vértanúságuk századokkal

Nyujtja meg a nemzet életét.

Aczél Aurél, Almási Jenő, Almási Mihály, Balogh József, Balogh István, Bartos Ágoston, Báthry Győző, Bauer Péter, Bödecs Sándor, Borocz Tamás, Bregovics Antal, Brazovics Károly, Broczkó István, Brüll Bertalan, Czigány József, Csapik Vendel, Cseri János, Csilla Ferencz, Csom György, Csutorás József, Dömsödi Sándor, Fall János, Falkai György, Fetter Mihály

Felújíttatta: egy rokon

1997


Második tábla:

Ferenczy István, Floth Ödön, Fodor Sándor, Gábris István, Gál Dezső, Gróf Flórián, Hajdu János, Halasi István, Hegedüs Pál, ifj. Hepp Ádám, Hincza István, Hora Imre, Ivicz Kálmán, Juhász István, Juhász József, Kainráth Gusztáv, Kakuk András, Kiricsi Károly, Kis Gábor, Kiss Géza, Kiss János, Kortusz Emil, Kotrás Lajos, Kovács Antal, Kovács István, Kovács Kálmán, Kölbaum József, Köpeczy Károly, Krascsanics Mihály, Krausz Hugó

 

Harmadik tábla:

Simon Ödön, Schwarcz József, Staudt István, Strasser József, Szalkai Márton, Szalai János, Szarka Lajos, Szieben Nándor, Szopóczi Lajos, Tompa Károly, Tóth József, Tóth István, Turcsi Mihály, Varga Mihály, Varga József, Varga János, Villi János, Vörös János, Wéber György, Weisz Mór, Zólyomi Imre, Zólyomi Simon
-
Scharf Simon, Kopfner Dénes, Domján Jenő, Schwartz Ödön

 

Ami a felújító rokont illeti, Klamert Emilnéről van szó, aki a táblán szereplő Seres István rokona. A felújított emlékművet Márton Mihály esperesplébános szentelte fel 1997 nyarán.

Forrás: Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve; Pestújhely, 1997.
 

 

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr331104039

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: OSK Nusadana 2012.08.03. 10:38:47

Irredenta kertművészet-országzászlók, emlékművek, parkok - táj-kert

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2009.05.06. 18:23:40

Nagyon érdekes - de a harmadik tábla felirata lemaradt :(

Jeges_ 2009.05.07. 09:28:54

Így van sajnos, szóltam a szerkesztőnek, mert elküldtem neki a harmadik tábla szövegét is, de valahogyan lemaradt. Biztosan pótolva lesz nemsokára.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.05.07. 10:15:49

bocsi srácok, és kösz, hogy szóltatok. javítottam.

Jeges_ 2009.05.07. 11:31:44

Én köszönöm a javítást!

Hertymorty 2009.05.08. 00:24:29

Köszönjük, a felidézett történet különösen tetszik.
A szobor eltávolításáról/cseréjéről nincsenek információid véletlenül?

Jeges_ 2009.05.08. 19:19:19

Sajnos nem tudom, hogy pontosan mikor és miért vették le a jobb lábbal kilépő katonát, és hogy mi lett a sorsa. De majd érdeklődök erről a kérdésről az ismerős helytörténészeknél, hátha kiderül valami.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.06.20. 18:09:33

Megkerült a jobblábbak kilépő katona képe - kösz a kutató munkát Jegesnek!

Hertymorty 2009.06.28. 00:50:54

Örülök, hogy meglett a kép, az emlékmű szebb volt eredeti formájában.
süti beállítások módosítása