Mivel nemrég volt a Hősök napja, úgy gondoltam, ezúttal kicsit más szempontból alakítom a következő posztot. Nevezetesen: nem egy emlékműről, hanem sírokról lesz szó. De még mielőtt belevágnék, röviden összefoglalnám az erdélyi Segesvár történetét.

Segesvár a Segesd patak Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekszik. Ősidők óta lakott hely, a rómaiak idejében katonai őrhely (Castrum Stenarum). Első írásos említése 1300: Segusvar. A név az ómagyar seg, ség = domb, halom szóból keletkezett, azaz a szászok előtt magyarok éltek itt. A honfoglaláskor bolgár-török népesség lakott a környéken.

A mai várost a XII. században alapították a II. Géza király által betelepített szászok. A Szász Szék központja lett. Első favárát a tatárok pusztították el, kővárát ezután építették föl fokozatosan. Összesen 14 bástyája volt, minden bástyát egy-egy céh védett és tartott karban. 9 bástyája ma is áll. A meredek utcácskák, középkori házak kissé lepusztult állapotukban is igen hangulatosak. Az utóbbi években megkezdődött az épületek felújítása. Nagyon látványos a XIV. századi óratorony, egykori városháza. A XVII. századi óra ablakában naponta más-más festett kis szobor jelenik meg, éjfélkor váltják egymást. Az óratorony mellett áll a XIII. századi kolostortemplom. A legmagasabb részen van a XIV-XVI. századi evangélikus vártemplom. A bazárban dúl a Drakula kultusz, a hagyomány szerint itt született a későbbi Vlad Tepes havasalföldi vajda, akiről Bram Stoker mintázta híres regényhősét. Sokkal valószínűbb azonban, hogy nem is járt itt sosem. 1506-ban az erdélyi rendek az itteni vártemplomban erõsítették meg a három nemzet (magyarok, székelyek, szászok) unióját. 1849-ben a közeli Fehéregyháza határában zajlott a segesvári csata, ahol Bem Apó serege vereséget szenvedett a cári orosz csapatoktól, s ahol utoljára látták Petőfi Sándort.

A Marosvásárhelytől délre 45 km-re lévő 34 ezres városban még mintegy 7 ezer fős magyar kisebbség él, és a párszáz megmaradt német is beszél magyarul.

Ami a város mai képét illeti a várkerület nagyon szép, bár éppen felújítás allatt áll, és emiatt nagyon fel van túrva. A körülötte lévő város viszont annál siralmasabb, sajnos nem nyújtja azt a látványt, melyet más szász városoknál megszokhattunk. Az újonnan épített részek közül a gigantikus ortodox templom környéke szépen rendezett, de alig pár száz méterre már vannak igen rossz állapotban lévő házak. A Nagy Küküllő sajnos nagyon szennyezett. Utóbbi mondataim azonban ne tántorítsanak el senkit attól, hogy legalább a város szívében fekvő ékszerdobozt, a várat megtekintse egyszer, ha majd arra jár. A német templomok belépősek, de ne sajnáljátok rá a 2 lejt, mert nagyon szépek!

Az áttekintés után térjünk rá a temetőre. Már esett szó a falu legmagasabb pontján található vártemplomról, melyhez egy hosszú, fedett lépcsősor vezet fel. A templom kapujával szemben nyílik a német temető. Ide temetkeztek Segesvár egyszerűbb polgárai, míg a módosabbak a templomba - ezt a gondnok hölgytől tudtam meg. Ennek ellenére nem ritka, hogy polgármesterek, orvosok sírjai is megtalálhatók ebben a különös temetőben. Számomra Erdély mindig is különlegesnek számított történelmi emlékeinek gazdagsága miatt, de bizonyos helyek különösen megfogtak. Ez a temető is ilyen. a sírok kis teraszokon, a nagyobb sík területeken pedig kicsit zsúfolva vannak elhelyezve. Az egyes emeletek között össze-vissza álló lépcsők vezetnek fel és le - olyan ez, mint egy labirintus, falak nélkül. A temető nagy részén mindig félhomály uralkodik az öreg fák miatt. Második erdélyi utamon, mikor először jártam ebben a temetőben, ilyen benyomásom maradt erről a helyről, és ez csak megerősödött, mikor alig egy hete ismét a groteszk lépcsőkön egyensúlyoztam. Ezúttal már könnyebben megtaláltam a temető egyik legszebb részét, melyet anno egy másik "emeletről" vettem észre, és majdnem nyakamat szegve igyekeztem megközelíteni. A temetőnek ezen a részén nyugszik 31 hősi halott, akik az első világháborúban estek el. A sírfeliratok néhol nehezen kiolvashatók, de ami látható, azt teljes egészben közlöm alább. Sok esetben a szöveghiányt értelem szerűen pótolni lehetett, ezt meg is tettem, de nem jelöltem külön.

Segesvári I. világháborús katonai temető

 

Jobb oldal:

Mauler Emil
Infanterist - 1916

Summer Xaver
Trainsoldat - ...08.1917
----------------------------------------
Otto Löffler
Aus Chemnitz Kräftfahrer
13.11.1918.
----------------------------------------
... Rosen
Honved Landsturninf.
H.I.P (?).24. - 18.01.1919.
----------------------------------------
Oswald Malchov
Kraftf. D. Kraftfahrstel 7.
05.12.1918.
----------------------------------------
Andreas Häusler
Kanonier art. R. NR 16.
25.10.1918
----------------------------------------
Georg Woner
Infanterist des K.U.K. I.R.31.
24.04.1917.
----------------------------------------
Michael Fabian
Kannonier des K.U.K. A.R. 26.
12.04.1917.
----------------------------------------
Karl Salmen
Vormeister der K.U.K. K.R.16.
15.10.1918.
----------------------------------------
Beux Joachim
Musketier der Preuss IR. 118.
27.02.1917.
----------------------------------------
Hermann Seus
Musketier Preus I. Reg. 117.
...05.1917
----------------------------------------
Pojazetovits Salko
Kannonier Reg. 7.
01.03.1918.
----------------------------------------
Vári Domokos
Honved I.R. 21.
12.03.1918.
----------------------------------------
Toroman Janku
Zugsf. Reg. 4. (Mohamedanier)
09.11.1918.
----------------------------------------
Lászlő Josef (sic!)
Hussar Reg. Nr. 2.
12.02.1918.
----------------------------------------
----------------------------------------

Bal oldal:

Friedrich Turk
Landsturminfanterist
... ... 1918.
----------------------------------------
Johann Schmidt
Langentral Rum. 16. Div. II.
25.11.1919.
----------------------------------------
Iulius Sußmann
Lt. aus Chemitz is Sachsen
11.12.1918.
----------------------------------------
Richard Adler
Landsturminf. Leipzig
07.12.1918.
----------------------------------------
Andreas Budendorfer
Kanoner A.K. NR. 5.
14.05.1918.
----------------------------------------
Vadasdi Sándor
Reserv. ITA. R. 5.
06.06.1918.
----------------------------------------
Oskar Langar
Korpor. I.R.63.
04.11.1918.
----------------------------------------
Barabás Albert
Honved inf. R. 24.
05.10.1916.
----------------------------------------
Ambrus Pál
Tr. .... Train div. Nr. 2.
...08. 1917
----------------------------------------
Ambrus András
Honv.
04.04.....
----------------------------------------
August Eikhof
Leutn. des Preuss I.R.27.
09.10.1916.
----------------------------------------
Friedrich Kuhnold
Musketier de ...
09.03.....
----------------------------------------
Lepar Addo
Infanterist I.R.5.
07.03.1917.
----------------------------------------
Matias Lukesch
Ge...er. K.U.K. Train div. 12.
17.02.191..
----------------------------------------
Lévai Zsigmond
Honved im K.U.K. Reg. 22.
18.01.1918.
----------------------------------------
Stefan Paus
Infant. des 3. Regtm. 83.
16.04.1918.
----------------------------------------

Amint látható, nem csak magyar, hanem osztrák, német, bosnyák (esetleg török) katonák is nyugszanak itt.

A központi emlékművön a következő felirat áll:

Die evang. kirchengemeinde

den toten helden

1914-1918

Jedes heldengrab ist heilige Erde

Alle starben, deß uns Friden werde.

Volt szerencsém elbeszélgetni egy úriemberrel, aki itt született Segesváron még a második világháború előtt, és elmondta, hogy emlékei szerint a központi emlékművön bronz díszítés is volt, de ez manapság már nem látható.

A temető legtávolabbi sarkában második világháborús hősi halottak temetője is megtalálható, szerencsére hasonlóan jó állapotban, mint ez a másik.

Zárszónak csak annyit, hogy a Hősök napja alkalmából többen nagyon helyesen reményüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy egyszer lesz még politika mentes, méltó megemlékezés. Én pedig abban reménykedek, hogy az az illető, aki az egyik német nevű katona sírkövének hátuljára horogkeresztet karcolt, egyszer majd belátja, milyen ostoba volt, és magába száll egy kicsit. Ideje lenne már, ha ez a sírkő- és temetőgyalázás kimenne a divatból.

Forrás: www.erdely-szep.hu