A 349 fő (2008) lakosú település a Tolnai-Hegyhát dombjai között fekszik, közúton a 61-es főút irányából közelíthető meg.
Első írásos említése Zecul alakban 1220-ból való. Az 1324 és 1538 évek közt keltezett oklevelek Paraszt-székely néven említik, mint Simontornya várának tartozékát. Egy 1428-as bizonyságlevél szerint akkor a Botka-család birtokolta. A török hódoltság ideje alatt nem néptelenedett el, az 1696. évi adójegyzékben pedig már Kisszékely néven szerepelt.
1700. április 20-án Botka Ferenc örököseitől Sinzendorf János Vencel gróf, császári kincstárnok vásárolta meg, aki az 1722. április 13-án kötött szerződés szerint eladta a Mercy-családnak. A birtokbaiktatás azonban nem történt meg, mivel kiderült, hogy a helység időközben (már 1700-ban) Styrum-Limburg gróf simontornyai birtokához került, királyi adományozással. A 18. századi újratelepítések során vegyes lakosságúvá lett, az első nem magyar családnevű lakók az 1780-as évektől szerepelnek a vagyonösszeírásokban.
Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica (1735-1742) c. művében Tolna vármegye leírásánál az alábbiakat találjuk: „Kisszékely Styrum birtok, lakói magyarok. A földje termékeny, bár hegyes; fél mérföld távolságra van Simontornyától.”
Vályi András: Magyar országnak leírása szerint (Buda, 1796): „Kis és Nagy Székely. Két falu Tolna Vármegyében, földes Urok Gr. Limburg Styrum Uraság, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszik Kis Székely Simontornyához közel, ama pedig Pintzehelyhez, mellynek filiáji, földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék, boraik nem utolsók.”
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) szerint „Kis-Székely, magyar-német falu Tolna vármegyében, 969 kath., 9 evang., 10 zsidó lakossal, paroch. szentegyházzal, termékeny szántóföldekkel, szép erdővel. Földes ura b. Szina György. Utolsó posta Nagy Dorog.”
1913-ban Tolna vármegye simontornyai járásához tartozott, ekkor 1519 lakosa volt. A községből bevonult katonák főleg a 69. közös és a 17. honvéd gyalogezredben szolgáltak.
Az I. világháború áldozatainak emléktábláját az 1823-ban épült, klasszicista stílusú, Szent György vértanúról elnevezett templom falán helyezték el (közös keretben a II . világháborús emléktáblával), az alábbi nevekkel:
A HAZÁÉRT 1914-1918Agócs István
Ács György
Borbás János
Borbás Vendel
Borbély István
Borbély János
Botos József
Botos Kálmán
Csincsi Mihály
Dick József
Dóczi Vendel
Farkas István
Fábián Sándor
Ferencz Imre
Ferencz József
Ferencz Vendel
Fetczer Mihály
Gazdag Vilmos
Glück Imre
Gyuricza István
Gyuricza István ifj.
Gyuricza Péter
Horváth János
Isztli József
Jankó József
Konrád Imre
Kövecses Ferenc
Kun János
Lack István
Magyar József
Majer György
Majer József
Majer Péter
Monhalt András
Monhalt József
Mónos Gábor
Mónos József
Neumann Péter
Péti János
Porkoláb Ferenc
Schiszler János
Schiszler János
Sipos István
Schlégel Márton
Schlégel János
Sáfrány József
Soós István
Stadler József
Stróh János
Sziládi Pál
Szondtheimer József
Török János
Varga József
Varga József
Végh Imre
Vódli Antal
Vódli Ferenc
Vódli Vendel
Wascher Lőrinc
Kisszékely nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek