A győri K.u.K. 19. magyar gyalogezred toborzási területéről már készült egy poszt, a várostól nem messze lévő Enese emlékművéről. Az ezred emlékműve a Győri Székesegyház oldalfalában látható, nem messze a Héderváry-kápolnától, ahol a Szent László-hermát őrzik.  A Győri püspökséget (Dioecesis Arraboniensis) Szent István alapította 1001-ben. Székesegyházát is hamarosan elkezdék építeni román stílusban. A tatárjárás után gótikus stílusban építették át, a 15. század eléjén épült hozzá a Héderváry-kápolna. A török idők alatt (mikor a város végvár volt) a templom erősen megrongálódott, több részét méltatlanúl használták (lőszer-és élelmiszerrraktár, stb.).

Draskovich György püspöksége alatt Giovanni Battista Rava tervei szerint újították fel 1639 és 1645 között. Újabb átalakítás a 18. század végén, Hefele Menyhért tervei szerint készült. 1823-ban kapta klasszicista homlokzatát, mivel a torony ledőléssel fenyegetett, és így támasztották meg. II. János Pál 1996-ban Bazilika rangra emelte. A templom-érdekes módon-ír nemzeti zarándokhely is: 1655 Walter Linch clonferti püspök Cromwell elől Győrbe menekült, és magával hozott egy Mária-képet,ami 1697-ben, Szt. Patrik napján vérrel könnyezett (ebben az évben űzték ki ideiglenesen a katolikus papokat írországból). Megemlítendő, hogy itt van eltemetve (a Hermával szemben) a mártírhalált halt boldog Apor Vilmos is.

Az emlékmű: 1927-ben avatták fel Horváth Adorján győri szobrászművész alkotását.

  Az emlékmű felirata. Érdekes, hogy 1927-ben ilyen legitimista feliratú emlékművet állítottak. A "9731 HŐSÉNEK" szakaszhoz nincs is mit hozzátenni...

 az emlékmű központi alakjai...

A Héderváry-kápona, a Herma őrzési helye, mellette balra látszik az emlékmű csücske.