Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

7086 Ozora

2010.01.30. 08:00 | Hertymorty | 5 komment

Címkék: tolna megye hv 17 gye kuk 44 gye

Az 1705 fő lakosú (2008) egykori mezőváros Tolna megye északnyugati részén, a Sió jobb partján fekszik, Simontornya szomszédságában, a Mezőföld és a Kapos-Koppánymenti dombvidék találkozásánál.
 
Legkorábbi írásos említésével az 1009-ben kelt, Szent István királynak a pécsi püspökséget megalapító oklevelében találkozunk, itt az egyházmegye egyik határaként szerepel. A települést 1320-ban Károly Róbert az Apor-nemzetségből származó Ozorai családnak adományozta. A család a XIV. század végére férfiágon kihalt, a javak törvényes örököse Ozorai Borbála lett, aki Zsigmond király általi fiúsítása (a lány a fiú örökössel egyenrangú örökös, így jogosult az örökhagyó teljes vagyonára) után feleségül ment a firenzei származású Filippo Scolarihoz. Az ezt követően Ozorai Pipo néven ismert főúr – aki Zsigmond király hadvezére és politikai tanácsadója lett – nevéhez fűződik a település felvirágoztatása, a mezővárosi és országos vásártartási jog (1399) megszerzése.
 
Pipo temesi ispánként (a tisztséget 1405 és 1426 közt töltötte be) 1416-ban engedélyt kapott, hogy a tizenkét falu földesúri központját jelentő Ozorán erősséget emeljen. A két év alatt elkészült, négyzetes alaprajzú, emeletes, sarkain tornyokkal ellátott várkastély - bár többször megrongálódott – ma is áll, teljes felújítása után jelenleg múzeumként szolgál.
 
Ozorai Pipo 1426-ban történt halála után a Héderváryak (elsőként Héderváry Lőrinc nádor) birtokába került, majd a család férfiágon történt kihalása után 1537-től Török Bálint birtoka lett. 1543-ban a törökök elfoglalták, lakossága ezt követően jelentősen csökkent (1571-1572-ben 11 házat írtak össze), majd rövid időre elnéptelenedett. 1686 szeptemberében szabadult fel, ekkor rácok és magyarok lakták. Mivel a rácok a Rákóczi-szabadságharc során elmenekültek, a terület új urai, az Esterházyak katolikus magyarokkal népesítették be. 1696-ban 47 család lakta, 1753-ban 1700, a század végén már 2300 lakosa volt.
 
Pesthy Frigyes helységnévtárában (1863-1864) így ír a település történetéről: „(…) Az ember emlékezetétől, és históriai adatok után is mái napig a’ mező városnak neve Ozora. Eredeti magyarázata nem tudatik. Talán a’ ráczoktol veszi eredetét. (…) Jelenleg egy általában az öszves lakosság, tisztán magyar nyelven beszél. Rom. Cath. 3900 és mint egy 100 izraelita.
Említtetik (…) St. István király azon diplomájában, melyben Tolna megye éjszaki részén Pécs egyházmegye véghatáraul (…) Ozora jeleltetik ki.
(…) Kinek vagy kiknek lehetett Ozora birtoka ’s tulajdona egész Zsigmond király idejéig? Habár a’ nép szájáról azt hallani, hogy ez egész táj ’s vidéket Kupa Somogy ura bírta volna, teljes bizonyosan nem tudhatni. Zsigmond király korában azonban, hogy Skolari köznyelven Pippó Grófé lett legyen Ozora nem csak hagyományilag, hanem történetileg is áll. Szalay László is Magyarország története 9. kötet 329 lapján ezen florenczi Pippó Grófot Ozorai Fülöpnek nevezvén: kiről még az is áll hagyományilag, hogy itt a Sz. Ferenczieknek zárdát ’s templomot emelt, mindkettőnek topographicus fekvése ezeknek ma is kivehető. E’ zárda azonban a’ templommal ’s hihető a község meg vár még a’ törökök által 1544 ben földulatott. Pipponak elhaltával Ozora a’ Hedervári családé lőn Istványfi után állitható, mert szerinte 2. Ulászló királyunk alatt Miksa császár németjei Székes Fehérvárt elfoglalván onnét rabló seregek dél felé tova száguldván Ozorát is elfoglalák ’s Hédervári grófot itt fiával együtt elfogák. Utóbb Buday Esaiás szerint a’ Thurzó családra szállt át, ennek ki haltával hihető női ágon Esztorás házra mint egyéb birtokai is azon családnak.
(…) Hogy a' török dúlása után, a’ mostani lakók itteni települte előtt, már elébb Ozora benépesült kitetszik ismét Koller históriájából, mely szerint a’ múlt század első éveiben Pétsre tartozó rkath. egyházi zsinatra a simontornyai, ’s más szomszédos rácz plébánosok között az ozorai plébános is (plebanus rascianus) hivatalos volt. De ezek csak hamar - hihető kiirtattak - üresen hagyták Ozorát (…) Honnét szállinkóztak a’ mostani lakóknak ősei? Magyarok voltak e az ujjonan települtek? Leginkább az 1722. évben kezdett anyakönyvi nevek után ítélhetni meg. ’S miután ebben néhány máig is fönmaradt német neveken kívül: Manifort, Fráj, Knáisa, Berger, Ortner v. Artner, Sauerwein leginkább csak magyar nevek fordulnék, hihető - ha eme családok települése idején bár németek voltak is, csak hamar magyarosodtak, vagy hogy a’ régi rácz lakokból csak valaki is ittmaradt volna alig hihető, mert ennehány eléforduló Gosztola, Modurka, Kapinya név inkább tót v mint az utolsó szinte a magyar kapczából idomulhatot át. Honnét települhettek a’ mostani családok? Sokakk családi neve után eltalálható, igy az Gerkádi, Sziládi, Kókai, Csepregi, Dévási, Hartai, Szuhai, Atolai, Fehérvári, Lévai, Eperjesi, Szaszi, Szili és más hasonló községi nevet viselőknél, másokk még mostanig fönmaradt mellékneve után: igy vanak Molnárok cserkuti, Nemietek kecskeméti, Digiek keszthelyi, Szabók Apali (jobban Apari) mellék névvel. Föltűnő, hogy igen igen sok családi név országunk nevesb családjaik nevét viseli, igy a’ Czirákiak, Nádasdiak, Decsiek sat. Jellemzi még büszke népünket az is, hogy még Nagy, Szép, Liliom, Rózsa név fordul elé elég, valamint Császár, Király, Herczeg, Kis, Fekete, Barna, Polgár – s’ más ehhez hasonló kicsinyitő - olcsó - szegényebb sorsot jelző vezeték név nem igen fordul elé.”
 
 
Az Esterházy-hitbizomány egyik központjává fejlesztett mezővárosban jelentős építkezések folytak a XVIII. század folyamán: szálló, nagyvendéglő (itt lépett fel először vándorszínészként Petőfi Sándor 1841. július 31-én, három szerepet is játszott Gvadányi: A peleskei nótárius című művében. Az előadás emlékét ma emléktábla őrzi), tiszti lakások, malmok épültek. 1744-ben elkészült a kulapusztai hercegi kastély, kiépült a vadaspark, ide került a méntelep és a lovarda. Ezt követően a XVIII. század második felében a várat magtárrá alakítottak át.
 
Jelentős esemény történt a település északi határán fekvő Sió-átkelőnél az 1848-as szabadságharc kezdetén: a Jellasich segítségére érkező, a szeptember 29-i pákozdi ütközetből elkésett, Róth és Phillipovich által vezetett horvát sereg itt tette le a fegyvert a Csapó Vilmos őrnagy vezette Tolna megyei nemzetőrök előtt, 1848. október 7-én. Erről Csapó jelentése így szól:
„Mi minden tétovázás és alku nélkül, egy pár szó parancsra megtörténvén, két generális, Róth és Phillipovich, 3 stabális, és mintegy 50 tiszt, továbbá 12 ágyú, a töltényszerekkel és öt zászló, végül 7500 közkatona, és altiszt a mai napon elfogatott és fogollyá tétetett.”
 
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) szerint „Ozora, magyar m.v. Tolna vmegyében, a Sió partján, ut. p. Sár-Bogárd. Lakja 3200 lélek, kik csaknem mind rom. katholikusok, paroch. templommal. A város közepén fekszik vára, melly a réginek maradványaira épült; a Sió vizén tul egy roppant uradalmi épület tágas istállókkal, hol az uradalmi ménesből kiválogatott nemesb vérü lovak tartatnak. Határa mindennel megáldatott; van igen termékeny szántóföldje (82 egész urb. telek van itt), kövér rétjei, nádasa, erdeje, roppant szőlőhegye. Négy országos vására közül csak egyet tart meg, t. i. a sz. István király napit. A város feje herczeg Eszterházy egyik gyönyörü uradalmának. 1848-ban septemberben a pákozdi ütközet után b. Jellachich horvát bán Bécs felé vonulván seregével, a hozzá csatlakozni akaró, s Eszék felől jövő 10 ezer főnyi horvát sereg Roth és Philipovich cs. k. tábornokok vezérlete alatt egészen elvágatott, s Perczel és Görgei magyar hadcsapatai által körülvétetvén, közel Ozorához lefegyvereztetett, a közlegények s altisztek hazájokba visszakisértetvén.”
 
A település 1913-ban Tolna vármegye tamási járásához tartozott, 4612 lakosa közül 4580 magyar volt. Az I. világháborús emlékmű (melyet 1929-ben állítottak, Kalotay-Kreipel Ottó alkotása) a katolikus templom és a vár között áll, rajta az alábbi 215 név olvasható:
 

  

  1914–1918

Testvér, ha utad e hely előtt visz el,
Állj meg egy percre és tedd össze kezed,
E 215 magyarért küldj egy fohászt,
Ki a hazáért élt, küzdött, elesett.

Ozora nagyközség hős fiainak emlékére

 

Albert János
Ács Miklós
Baranyai Nándor
Baráth István
Baráth István
Baráth István
Baráth Mihály
Baráth Mihály
Baráth Lajos
Balog József
Blazsovics Ferenc
Blazsovics Ferenc
Blazsovics Ferenc
Blazsovics László
Balipap Lajos
Balipap Vendel
Balipap János
Biczi József
Bódis József
Bognár József
Bognár Mihály
Borsodi István
Block József
Béndek József
Cs. Bertók József
Cs. Bertók Ferenc
Sz. Bertók István
Besze László
Cziráki János
Cziráki István
Cziráki József
Császár György
Császár Pál
Csepregi Mihály
Csepregi Péter
Csibor Ferenc
Csibor István
Csibor László
Csibor Mátyás
Csibor Péter
Csibor János
Csibor Ferenc
Csibor József
Csibor János
Csizmadia Ferenc
Csernaczky József
Csernaczky János
Csákány István
Dégi Mihály
Dobos András
Dolgos Mihály
Dölles Mihály
Dudás Pál
Eperjesi Gábor
Eperjesi Mihály
Farkas István
Farkas István
Farkas Gáspár
Farkas György
Farkas Pál
Sz. Farkas József
Firgi Pál
Foki György
Fülöp Mihály
Gábor József
Gábor János
Gábor Ferenc
Gábor Ferenc
Gábor Ferenc
Gárdián József
Sz. Gáspár József
Gazsó István
Grósz Ferenc
Grünwald Károly
Gosztola István
Gosztola József
Gosztola György
Gosztola Pál
Gulyás Lajos
Győri Lajos
Györki Ádám
Harta József
Hartman Pál
Hauzman Pál
Herczeg István
Herczeg Ferenc
Horváth Elek
Horváth István
Horváth József
Horváth József
Horváth Károly
B. Horváth Ferenc
Dr. Cs. Horváth István
Gy. Horváth István
Gy. Horváth József
Gy. Horváth László
I. Horváth János
I. Horváth József
I. Horváth Miklós
K. Horváth Lajos
K. Horváth Péter
Sz. Horváth Vendel
Huszár Albert
Joó Pál
Juhász András
Katona János
Kander Pál
Kapinya Pál
Király József
Király Lajos
Klement Vilmos
Kneisz Imre
Kneisz György
Kocsis István
Kolma József
Kókai Ferenc
Kovács József
Kovács József
Cs. Kovács Imre
Cs. Kovács József
Cs. Kovács Ferenc
F. Kovács Imre
F. Kovács József
F. Kovács József
F. Kovács József
G. Kovács András
M. Kovács István
V. Kovács János
Ladics György
László József
Lázár Mihály
Lévai József
Madarász Gáspár
Madurka Imre
Madurka János
Matalics Lajos
Matuza István
Matuza János
Matuza Mihály
Márkus József
Miklós István
Miklós István
Miklós György
Miklós György
Miklós László
Miklós Mihály
Cs. Molnár Miklós
Nagy József
Nádasdi István
Nádasdi Miklós
Nádasdi Mihály
Németh István
Németh János
Németh Ferenc
Németh Mihály
Németh Pál
Németh Pál Mihály
Németh B. János
Cs. Németh Vendel
K. Németh József
P. Németh Miklós
Nickmann József
Ortner József
Ortner György
Ortner Pál
Ortner Pál
Pap György
Paál József
Pákszi Ferenc
Pátek József
Perger József
Potó Mihály
Ifj. Radó József
Radó József
Rozner István
Ruzsa János
Sáfrán János
Sáfrán Mihály
Simon István
Stemler József
Szabó József
Szabó József
Á. Szabó Ferenc
Á. Szabó Mátyás
Szávai János
Szávai Gyula
Szávai György
Szűcs Vendel
Takács Imre
Takács József
Takács Vendel
Id. Turós István
Turós István
Id. Turós József
Turós József
Turós György
Turós Ferenc
Turós Ferenc
Tóth József
Tóth Mihály
Cs. Tóth György
Török János
Varga Gyula
B. Varga József
Vági József
Végh János
Végh Gyula
Végh Mihály
Végh Mátyás
Vasanics Károly
Vinkovics István
Vinkovics János
Vinkovics Ferenc
Weiner Péter
Zubonyai Ferenc 

 


Ozora nagyobb térképen való megjelenítése

 


 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr291627230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2010.01.31. 14:24:21

Hertymorty, rokon a K. Német József?

Hertymorty 2010.01.31. 15:36:29

@Zig Zag: úgy tudom, hogy nem. Igaz, hogy az anyakönyvben még nem néztem meg az adatait.

MTi 2010.01.31. 20:03:31

Érdekes, hogy ez egy turulos emlékmű, hiszen legtöbb I. vh-s, itt ismertetett emlékmű főleg emberalakokat ábrázol.
A vezetéknevek betűjelei "elkorcsosult" ragadványnevek maradványai: esetleg tudod valamelyiknek a feloldását?

MTi 2010.01.31. 20:05:27

@MTi: Hopp, már látom is,hogy van utalás a szövegben - figyelmesebben kell olvasni :)

Hertymorty 2010.01.31. 20:33:12

@MTi: a hosszú idézet végén rejtőzik a megfejtés, bizony :)