Felsőnyék
Az 1036 fő (2009) lakosú község Tolna megye északnyugati részén, a Sió-völgyében fekszik. Nevét a honfoglaló Nyék törzsről kapta.
A települést 1138-ban a dömösi prépostság birtokai közt említik. Középkori jelentőségét a XIII. századi eredetű vár és a hozzá kapcsolódó birtok adta. Első említése 1315-ből származik, ekkor a Kőszegi család birtokolta, majd 1316. június 13-án Károly Róbert visszafoglalta Kőszegi Jánostól, Kőszegi Henrik fiától. 1326-ban Károly Róbert a Csák nemzetségből származó Péternek és Istvánnak adományozta a Tolna megyei Dombó és Nyék királyi várakat, csere gyanánt a Vértesben és a Bakonyban fekvő várakért és falvakért.
1459-től 1557-ig a különböző vármegyei méltóságokat viselő Dombay család birtokolta (1526-ban éppen Dombay János főispán). A család híres tagjának, Dombó Pál jogtudósnak síremlékét 1760-ban találták meg a templom romjai között. A felfedezésről a Tudományos Gyűjtemény, a reformkor neves tudományos lapja is tudósított, közölve az azóta eltűnt sírkő feliratát is: „Ezek Dombói Pál hamvai, aki azon tartománynak az ura volt, mely a Sió és a Kapos közt terült el”.
A család volt 1557-ig Nyék birtokosa, ekkor a település leányágon a Werbőczyek tulajdonába került, majd királyi birtok lett. Ezután adta a már pusztaként említett települést I. Ferdinánd a Batthyányaknak.
1578-ban Palota várának birtokaként említik, majd az ozorai náhie 1583-1584-as török adóösszeírása Nyéken 14 adózót említ. 1626-ban a református zsinati összeírások szerint saját lelkipásztora volt.
Az 1689. évi Urbarium et Conscriptio szerint „Nyék. Földesura Batthyány Ádám. Bérlő Csajági Ferenc. Lakta a falut 40 szerződött földműves, most 7 elkoldusodott szegény van. A Török időben adóztak évenkint minden család után 1 forintot, szénát 2 szekérrel, tartoztak tizedet adni gabonatermésből, borból s bárányból is. Császáradója fejenként 3, vagyis összesen 12 forint. Hét esztendő óta a határt nem művelik.”
Az 1690. évi Urbarium et Conscriptio szerint „Nyék. Két éve települt, miután elpusztult és elnéptelenedett. Egy kicsiny völgyben van, a Siótól negyed mérföldnyire. Erdő nincsen, s nem is emlékeznek reá, a zűrzavar előtt mindenféle gyümölcsfát telepítettek, mindazonáltal makkos erdőket nem. A szántóföld birtok legalább 270 hold. 40 holdnyi rétet kaszálnak. A szőlő egy középszerű hegyen, két éve művelik, legalább 40 kapás. E szőlőhegyet Újhegynek nevezik. A malom helyben, a Sió folyón felül. Nincs kastély, sem templom.”
1786-ban 150 házában 903 lakos élt. Két puszta volt határában: Fürgéd és Horhi, ahol 39 főt írtak össze.
Fényes Elek Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) a következőket írja: „Felső-Nyék, magyar falu, Tolna vmegyében, a somogyi, veszprémi, tolnai határok összejövetelénél, a Sió vize mellett, 314 kath., 13 evang., 900 ref., 10 zsidó lak., ref. anya, kath. fiók szentegyházakkal. Határa gazdagon megáldatott: van igen szép buzája, kövér rétje, nádas, szőlőhegye, tágas legelője, mellyen számos marha, ló és juh nyer táplálékot. F. u. h. Batthyáni.
Egy délre eső hegycsucs ormán láthatni valami régi vár omladékait, mellyet hajdan Dombay Pál birt a körülfekvő vidékkel együtt. Végre közvélemény szerint az ide tartozó Horhi pusztán született Juhász Péter, első debreczeni superintendens 1515-ben, s igy Horhi még akkor falu volt, mellynek némelly maradványai, s elhagyatott pinczéi most is szemlélhetők. Ut. p. Sió-fok.”
A XIX. század közepén leányági öröklés útján a herceg Montenuovo családra szállt, ők 1945-ig birtokolták.
A község 1910-ben Tolna vármegye tamási járásához tartozott, 1431 magyar lakosa volt.
Fürged
A 722 lakosú (2009) település Felsőnyéktől délkeletre fekszik. A több kisebb-nagyobb puszta összevonásából létrejött község egészen a XIX. századig Felsőnyékhez tartozott (annak tartozékaként említik 1453-ban, majd 1557-ben is). 1871 körül 13 korábbi pusztából és majorból önálló községgé alakult. Lakossága 1871-ben 820, 1910-ben 905, 1930-ban 1117 fő volt.
A két községnek közös emlékműve van, mely a felsőnyéki községház udvarán áll, az alábbi nevekkel:
„Az nem lehet, hogy annyi sziv hiába onta vértEzt az emlékművet emeltékFelsőnyék község közönsége fele részbenT. Tóth József felsőnyéki lakos fele részben,Fürged község részérőlherceg Montenuovo Nándor egészbena hősök iránt érzett mélységes hálája jeléül”Felsőnyék
Akocsi JánosÁngyán JózsefBankó MihályBaracsi DánielBartos JánosBodai JózsefBognár IstvánBor JánosBorda RókusBorsodi János IstvánBorsos FerencCsurgai FerencDoma FarkasEgyed JózsefÉkes IstvánFarkas ÁdámFöldesi JózsefFöldesi SándorGyörke SándorHorváth István FHHosszú GyörgyJuhász LajosJuhász MártonKeserű LajosKiss GyulaKiss ImreKiss IstvánKiss JánosKiss JózsefKiss KárolyKövecses JózsefKupi VinceKuti LajosLaki IstvánLiszák ImreLiszák JózsefLövi ArthurMolnár JánosMolnár JózsefNagy JózsefNagy LajosNémeth ImreNyári IstvánPaksi JózsefPalánki LajosParragh JánosPintér IstvánPoór GyulaSári GyulaSütő BélaSzabó IstvánSzabó Izidor NándorSzabó JózsefTeszler IstvánTórizs GyörgyT. Tóth JánosT. Tóth LajosVelecz JózsefFürged
Borsodi IstvánBreitenstein AndrásCsászár JózsefCsászár PálFazekas GyörgyFazekas LajosGulyás IstvánJuhász GyörgyJuhász MártonKiss JánosKovács FerencKovács KárolyLencsés GyörgyLencsés MihályMáté GyörgyMéregh IstvánMéregh JánosNémeth ImrePalánki JánosPiszker IstvánPiszker JánosPorga FerencSári Gyula Imre
Felsőnyék és Fürged nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek