Felsőnyék
Az 1036 fő (2009) lakosú
község Tolna megye északnyugati részén, a Sió-völgyében fekszik. Nevét a honfoglaló Nyék törzsről kapta.
A települést 1138-ban a dömösi prépostság birtokai közt említik. Középkori jelentőségét a XIII. századi eredetű vár és a hozzá kapcsolódó birtok adta. Első említése 1315-ből származik, ekkor a Kőszegi család birtokolta, majd 1316. június 13-án Károly Róbert visszafoglalta Kőszegi Jánostól, Kőszegi Henrik fiától. 1326-ban Károly Róbert a Csák nemzetségből származó Péternek és Istvánnak adományozta a Tolna megyei Dombó és Nyék királyi várakat, csere gyanánt a Vértesben és a Bakonyban fekvő várakért és falvakért.
1459-től 1557-ig a különböző vármegyei méltóságokat viselő Dombay család birtokolta (1526-ban éppen Dombay János főispán). A család híres tagjának, Dombó Pál jogtudósnak síremlékét 1760-ban találták meg a templom romjai között. A felfedezésről a Tudományos Gyűjtemény, a reformkor neves tudományos lapja is tudósított, közölve az azóta eltűnt sírkő feliratát is: „Ezek Dombói Pál hamvai, aki azon tartománynak az ura volt, mely a Sió és a Kapos közt terült el”.
A család volt 1557-ig Nyék birtokosa, ekkor a település leányágon a Werbőczyek tulajdonába került, majd királyi birtok lett. Ezután adta a már pusztaként említett települést I. Ferdinánd a Batthyányaknak.
1578-ban Palota várának birtokaként említik, majd az ozorai náhie 1583-1584-as török adóösszeírása Nyéken 14 adózót említ. 1626-ban a református zsinati összeírások szerint saját lelkipásztora volt.
Az 1689. évi Urbarium et Conscriptio szerint „Nyék. Földesura Batthyány Ádám. Bérlő Csajági Ferenc. Lakta a falut 40 szerződött földműves, most 7 elkoldusodott szegény van. A Török időben adóztak évenkint minden család után 1 forintot, szénát 2 szekérrel, tartoztak tizedet adni gabonatermésből, borból s bárányból is. Császáradója fejenként 3, vagyis összesen 12 forint. Hét esztendő óta a határt nem művelik.”
Az 1690. évi Urbarium et Conscriptio szerint „Nyék. Két éve települt, miután elpusztult és elnéptelenedett. Egy kicsiny völgyben van, a Siótól negyed mérföldnyire. Erdő nincsen, s nem is emlékeznek reá, a zűrzavar előtt mindenféle gyümölcsfát telepítettek, mindazonáltal makkos erdőket nem. A szántóföld birtok legalább 270 hold. 40 holdnyi rétet kaszálnak. A szőlő egy középszerű hegyen, két éve művelik, legalább 40 kapás. E szőlőhegyet Újhegynek nevezik. A malom helyben, a Sió folyón felül. Nincs kastély, sem templom.”
1786-ban 150 házában 903 lakos élt. Két puszta volt határában: Fürgéd és Horhi, ahol 39 főt írtak össze.
Fényes Elek Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) a következőket írja: „Felső-Nyék, magyar falu, Tolna vmegyében, a somogyi, veszprémi, tolnai határok összejövetelénél, a Sió vize mellett, 314 kath., 13 evang., 900 ref., 10 zsidó lak., ref. anya, kath. fiók szentegyházakkal. Határa gazdagon megáldatott: van igen szép buzája, kövér rétje, nádas, szőlőhegye, tágas legelője, mellyen számos marha, ló és juh nyer táplálékot. F. u. h. Batthyáni.
Egy délre eső hegycsucs ormán láthatni valami régi vár omladékait, mellyet hajdan Dombay Pál birt a körülfekvő vidékkel együtt. Végre közvélemény szerint az ide tartozó Horhi pusztán született Juhász Péter, első debreczeni superintendens 1515-ben, s igy Horhi még akkor falu volt, mellynek némelly maradványai, s elhagyatott pinczéi most is szemlélhetők. Ut. p. Sió-fok.”
A XIX. század közepén leányági öröklés útján a herceg Montenuovo családra szállt, ők 1945-ig birtokolták.
A község 1910-ben Tolna vármegye tamási járásához tartozott, 1431 magyar lakosa volt.
Fürged
A 722 lakosú (2009) település Felsőnyéktől délkeletre fekszik. A több kisebb-nagyobb puszta összevonásából létrejött község egészen a XIX. századig Felsőnyékhez tartozott (annak tartozékaként említik 1453-ban, majd 1557-ben is). 1871 körül 13 korábbi pusztából és majorból önálló községgé alakult. Lakossága 1871-ben 820, 1910-ben 905, 1930-ban 1117 fő volt.
A két községnek közös emlékműve van, mely a felsőnyéki községház udvarán áll, az alábbi nevekkel:
„Az nem lehet, hogy annyi sziv hiába onta vért
Ezt az emlékművet emelték
Felsőnyék község közönsége fele részben
T. Tóth József felsőnyéki lakos fele részben,
Fürged község részéről
herceg Montenuovo Nándor egészben
a hősök iránt érzett mélységes hálája jeléül”
Felsőnyék
Akocsi János
Ángyán József
Bankó Mihály
Baracsi Dániel
Bartos János
Bodai József
Bognár István
Bor János
Borda Rókus
Borsodi János István
Borsos Ferenc
Csurgai Ferenc
Doma Farkas
Egyed József
Ékes István
Farkas Ádám
Földesi József
Földesi Sándor
Györke Sándor
Horváth István FH
Hosszú György
Juhász Lajos
Juhász Márton
Keserű Lajos
Kiss Gyula
Kiss Imre
Kiss István
Kiss János
Kiss József
Kiss Károly
Kövecses József
Kupi Vince
Kuti Lajos
Laki István
Liszák Imre
Liszák József
Lövi Arthur
Molnár János
Molnár József
Nagy József
Nagy Lajos
Németh Imre
Nyári István
Paksi József
Palánki Lajos
Parragh János
Pintér István
Poór Gyula
Sári Gyula
Sütő Béla
Szabó István
Szabó Izidor Nándor
Szabó József
Teszler István
Tórizs György
T. Tóth János
T. Tóth Lajos
Velecz József
Fürged
Borsodi István
Breitenstein András
Császár József
Császár Pál
Fazekas György
Fazekas Lajos
Gulyás István
Juhász György
Juhász Márton
Kiss János
Kovács Ferenc
Kovács Károly
Lencsés György
Lencsés Mihály
Máté György
Méregh István
Méregh János
Németh Imre
Palánki János
Piszker István
Piszker János
Porga Ferenc
Sári Gyula Imre
Felsőnyék és Fürged nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek