Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

Végvár

2009.01.08. 10:00 | tiboru | 49 komment

Címkék: erdély


Mai posztunk egy bánsági magyar községgel, annak múltjával, valamint az első világháborús emlékművével és hősi halottaival foglalkozik. Egyfajta személyes érintettség az eddig megszokottaknál szubjektívebbé teszi a posztot, mert – és akkor ezt vegyétek k
itárulkozásnak – a posztíró apai ágról innen származik; apai dédnagyapja neve is ott olvasható az emlékoszlopon.

Végvár (igen, ez egy létező település, nem a Kisvárosból loptam!) a bánsági alföld talán legnagyobb (úgy hétszáz házas, kétezerötszáz-kétezernyolcszáz lelkes) magyar falusi települése; az utóbbi évtizedek masszív betelepülési hullámai után is 70%-nál magasabb a vastagnyakú magyar kálvinisták aránya.

Lássuk röviden a történelmét.



A települést a XVIII. század első harmadában alapították; a török kiűzését követően először is lecsapolták a mocsarakat, majd – akárcsak az egész Bánságban – nagyon precíz mérnöki munkával négyszög alakú telkeket alakítottak ki, és – ugyancsak vonalzóval megrajzolt – széles, egyenes utcájú településeket hoztak létre (ami kuriózum volt akkoriban, az egész Birodalomból csodájára jártak). Mercy gróf, a Bánság és Temesvár egyik jótevője eredetileg sváb telepeseket hozatott a vidékre a Fekete-erdő környékéről, akik a Rittberg (Lovaghegy?) nevet adták a Temesvártól 38 km-re délkeletre fekvő
új otthonuknak.
Volt azonban egy apró (?) probléma. Tudnotok kell, hogy a császári nemzetiségi politika (a Bánság ekkor közvetlenül Bécshez tartozott, sokáig császári tartomány volt) Ajtony vezér (majd később Csanád vezér) egykori országát tényleg sakktáblaszerűen telepítette be a különféle nációkkal; nagyon komolyan odafigyelt, hogy egy-egy nemzetiség lehetőleg ne tudjon nagyobb tömbbe összeállni. Ennek érdekében – valódi gráfelméleti elkötelezettséggel – úgy intézték, hogy egy sváb falu szomszédai románok, szerbek vagy bolgárok legyenek, egy magyar falu pedig lehetőleg ne legyen szomszédos egy másik magyar faluval, hanem szerbbel, románnal, bolgárral, svábbal…

Ezen alapelv működött Rittberg esetében is: a szomszédban (a mostani Sipet helyén) román lakosok éltek, akik bizony időről időre rajtaütöttek a szorgalmas, tehetős, de kicsit málészájú, békés svábokon, elhajtották a marhájukat, puszta szórakozásból felgyújtották a lábon álló gabonát (és néha a házakat is), a szénaboglyák tövében – akaratuk ellenére – megszeretgettek pár sváb menyecskét, szóval a békés egymás mellett élés nem volt az erősségük, na.

Egy éjszaka a többszörösen megalázott sváb parasztok úgy döntöttek, hogy nem csinálják tovább: a lovaik patájára rongyokat tekertek, minden mozdíthatót felpakoltak szekereikre, a gyertyákat égve hagyták a szobákban, hogy ne legyen feltűnő, és szép csendesen leléptek a faluból, tovább nem elviselve a román szomszédok életvitelét.

Ott maradt tehát egy néptelen falu, és a kérdés: kit hozzon olyan kellemetlen helyzetbe az állam, hogy odatelepíti őket a balhés román szomszédságba?

Nos, II. Józsefnek (vagy inkább valamelyik tanácsadójának) 1789-ben ragyogó (szinte azt mondtam: forradalmi) ötlete támadt. Leugrott a szegedi várbörtönbe (a Csillag elődjébe), és az ott raboskodó lótolvajok, rablók, borhamisítók és más kétkezi elkövetők között a következő ajánlatot szórta szét: aki felvállalja, hogy családostól végleg elköltözik egy, az állam által meghatározott helyre a Birodalmon belül, bűnbocsánatot és ráadásul még némi készpénzt is nyer.


Mondanom sem kell, a bevállalósabb sittesek rögtön rápacsiztak, meg sem kérdezve, hogy hova a francba kell menni és miért ilyen gyanúsan nagyvonalú Őfelsége…

1790 tavaszán a Szegeden bebörtönzött betyárok (családostól) megjelentek Rittberg elhagyatott (és a román szomszédok által már jócskán tönkretett) házaiban, megfőzték az első pörköltet, csapra verték az első boroshordókat és azt mondták: mától ez a falu a Végvár nevet fogja viselni, a többi problémával pedig majd foglalkozunk, ha aktuális lesz.

Nem kellett túl sokat várni: pár nap elteltével a sipeti román legények (akik azt hitték, hogy a svábokat ette vissza a fene) szép csendesen megjelentek a rittbergi, akarom mondani végvári határban és hirtelen nagy csujjogtatással, kiáltozással és levegőbe puffogtatással rárontottak a falura, azt hivén, hogy majd jól beszaratják a – szemmel láthatóan elmebeteg – szomszédot, aki nem átallt visszatérni.

Hát volt nagy meglepetés.

A megszokott, jól öltözött, mindig frissen mosdott, szerény harci képességű, visszafogott és simára borotvált sváb földművesek helyett – a román legények legnagyobb megdöbbenésére – marcona, roppant nagy bajszú és elég büdös, kurvaanyázó lovasok rontottak elő a homályba burkolózó mellékutcákból, kezükben fokosokkal, fejszékkel, láncosbotokkal és itt-ott puskákkal. És nem magyaráztak, meg nem is kérdeztek túl sokat, hanem az összes ismeretlennek jól beverték a koponyáját, elvágták a torkát és az egyre több gazdátlanul rohangáló lovat nagy szakértelemmel befogták – elvégre ez volt az alapképzettségük egykoron.

Egy hét múlva a sipetiek még megismételték a performanszot (azt hitték, hogy a sajnálatos események csupán a véletlen műve voltak), de látniuk kellett, hogy az új szomszéd fokosai nem csorbultak ki, sőt: a meglehetősen pálinkaszagú harcosok egyre nagyobb kedvvel forgatták azokat, elég komoly kárt okozva a román település önreprodukciós képességében.

Így történt, hogy a végváriakat onnan kezdve békén hagyták, s ők elkezdhettek komolyan foglalkozni a földműveléssel és állattenyésztéssel, ami nem volt ugyan olyan szórakoztató, mint az éjszakai
csetepaték, de bizonyos hasznot azért hozott, na meg az asszonyok se sápítoztak annyit, mint a verekedések után.

Szóval ez Végvár története. És innen kezdve a sipetiek (továbbá minden környező település lakói) előre köszöntek a végváriaknak :-)

1922 után a Végvár nevet a hivatalos, poszttrianoni Tormac (ejtsd: Tormák) váltotta fel (senki nem tudja, hogy ez meg honnan a búsból ered...), de továbbra is megmaradt echte református, magyar településnek. Sőt, községközponttá is vált, ahová a már említett Sipet is tartozott/tartozik a mai napig is.

Az első világháborús emlékmű itt látható. Nem egy nagy képzőművészeti alkotás, csak egy sima oszlop, rajta a nevekkel. Az elmúlt 86 évben senki nem bántotta, mindössze annyi történt, hogy valamikor a hetvenes évek elején áttették az akkor létrehozott községi park közepére.
A '48-as hősök, valamint a második világháborúban elesettek is szerepelnek az oszlop oldalain. A RIVETO-egyesület a helyi hagyományőrző csapat, a nevet Végvár eddigi neveinek első szótagjaiból választották: RIttberg-gvár-TOrmac.

És annyit engedjetek meg, hogy dédnagyapám nevét kinagyítva is ide rakjam. Valahol az északolasz fronton szolgált, és annyi más katonához hasonlóan ő sem jött haza, pedig a két, négy és hat éves fia (na meg a felesége) nagyon várták...


(Jól látjátok: Végvár lakosainak 65-70 százaléka a mai napig a Tóth, a  Kiss vagy a Szabó családnevet viseli; ezért a betű-előtagok roppant elterjedtek; a hetvenes évek elején a végvári általános iskolában voltak olyan osztályok, ahol a 25 gyerek közül  8-10 is Tóth volt, ugyanennyi Kiss és mondjuk 5 Szabó…)

A betűk (amelyeket a sittről hoztak magukkal) jelezték tán, hogy annó a szegedi börtönbe honnan kerültek: az sz betűsök állítólag Szentesről, a k betűsök Kecelről, az i betűsök Inokáról... 

Lássuk akkor az első világháború hőseinek végvári névsorát:

Baja Mihály, Balog János, Beinschrott Henrik, Berényi Mihály, Bögre András, Bujdosó István, Bujdosó Pál, Csáki Károly, Csákó Mihály, Csősz József, Domján József, Eszteró Mihály, Ézsiás Imre, Farkas Mihály, Fenyvesi Ferencz, Forrai János, Forrai József, Fűsűs Dávid, Gaál Péter, Galyas István, Haág János, Haraszti Emil, Izmendi András, Karakas Ádám, Kató Mihály, Kele Beniámin, Kiss Nándor, cs. Kiss Sándor, sz. Kiss János, sz. Kiss Mihály, zs. Kiss József, zs. Kiss Zsigmond, ifj. zs. Kiss Zsigmond, cs. Kovács András, cs. Kovács Károly, cs. Kovács Lajos, d. Kovács Mihály, gy. Kovács József, h. Kovács János, b. Kovács-Tóth András, Miku Demeter, d. Nagy András, d. Nagy Sándor, h. Nagy József, t. Nagy József, Németh András, Németh János, sz. Oláh József, Ormos János, Palicsák András, Palicsák Ferencz, Paraizs Beniámin, Paraizs Lajos, Peres István, Sipos Mátyás, Sulyok Sándor, g. Szabó József, k. Szabó Antal, k. Szabó Károly, m. Szabó András, n. Szabó Mihály, r. Szabó Károly, v. Szabó József, ifj. v. Szabó József, v. Szabó Károly, Szarvas Lajos, Szentesi József, Szűcs István, Szűcs Mihály, d. Szűcs Mihály, Torma István, g. Tóth János, i. Tóth Sándor, i.g. Tóth János, k. Tóth Sándor, Ungár Mihály, sz. Varga András, sz. Varga Mihály, Vaskor János, Vincze József

Nyolcvan név. Nyugodjanak békében, bárhol is legyenek.

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr56856271

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2009.01.08. 16:11:02

Egy újabb tiboru-remek a nemfelejtjükön - köszönöm tiboru, szemléletes és olvasmányos - az ember szívessen olvasná tovább, de sajnos vége...
A végváriakat - többek között - a Temesváron állomásozó cs. és kir. 61. gyalogezredbe és a m. kir. 8. (lugosi) honvéd gyalogezredbe sorozták. A lótolvajok leszármazottjai esetében még szóba jött a m. mir. 3. (szegedi) honvéd huszárezred és az Aradon állomásozó cs. és kir. 12. huszárezred. :-)
tiboru barátunk dédnagypapája valószínűleg 61-es baka lehetett - az ezred egy rövid galíciai kiruccanást követően 1915 júliusától az Isonzó mentén vitézkedett. 1918 elején az ezred "csereüdülés" keretében az 5. német hadsereg alárendeltségében Verdun és Metz alá kerül - itt éri őket a háború vége.
A m. kir. 8. honvéd gyalogezred 1915 márciusában Przemysl elestekor testületileg orosz fogságba került: Szibéria, meg minden ami vele járt...

A dédnagypapa, és a többi végvári vitéz emlékére - Bedécs Gyula jóvoltából - álljon itt Finta Sándor verse:

Vasárnap a Piave mellett

A víz hulláma csörren, mint a csengő
S a friss zöreje álmosan derengő,
Hűs pirkadatban lombba rejtett árnyak
A Montellóról zúgva orgonálnak.

A dombszegélyre fölkúszik a vándor,
Hazulról elvert bús falusi kántor
S - angyal zenélhet csendes szíve mellett -
Puskára dőlve zsoltárt énekelget.

Az ég oltárán száz sugárcseléddel
A nap aranylón nagymisére lépdel
S a jó Isten trónusához tartva,
Ezüst fejét a tenyerébe hajtja.

Lövés csap át a gyors Piave árján,
És jajt sem ejt az áldozati bárány,
Mert Isten Anyja az jő az ég ívéről
S gondot vesz át a katona szívéről.

Misére mennek éppen most Zalában
A Szent Szűz áll a templom ajtajában,
Megáld szelíden két gyermekfejecskét
És átölel egy bús magyar menyecskét...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.08. 16:17:03

@MTi:

Köszönöm az elismerést és főleg a kiegészítést - a 61-es gyalogezred tűnik valószínűnek.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.08. 16:24:42

Tényleg, MTi: a Bánság szerbiai oldalán is észlelhető még az a nemzetiségi mozaik-jelenség, amiről írtam, mint a Temességben?

MTi 2009.01.08. 16:40:01

A Bánság - ahogy itt mondják: Bánát - ide eső részére ez már nem jellemző: a németek 1944 végén elmenekültek, a magyarok zöme pedig a 60-as, 70-es években áttelepült a Bácskába, főleg Szabadkára. A Bánát most már a magyarság szempontjából szórványnak számít: magyar iskola csak néhány helyen van max. nyolc általánosig, meg pap is alig. Egyszóval: szomorú, a többnemzetiségűség megszűnt...

MTi 2009.01.08. 16:49:15

Kérdés: tudomásod szerint a végvári legények - a belterjességet elkerülendő ill. a jószomszédi kapcsolatot ápolandó - átjártak-e Sipetre asszonyért? Azért a sógort csak másképp esik ütni.. :-)
Ja, meg úgy látom a svábokból is maradt azért mutatóba: Beinschrott - nem kifejezetten magyaros vezetéknév. :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.08. 16:50:28

Hm, tényleg szomorú... Nekem anyai ágról a nagyanyám Magyarcérnáról származik - a mostani, szerb nevét nem tudom a bánáti falunak...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.08. 16:51:56

@MTi:

Igen, a Miku család román eredetű (Micu = Kiss).

De az Izmendiek például török gyökerűek és persze volt/van sváb család is - de mindenki elmagyarosodott már a XIX. századra.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.01.08. 16:53:52

Szeretem ezeket a történeteket :)
Tiboru, végülis az ausztrálok is ilyen alapon kezdték, mint a végváriak...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.08. 16:54:35

A Domjánok pedig örmények, az Eszterók pedig olaszok (vagy franciák) voltak, akiknek ősei ugyancsak Mercy gróf idején jöttek a Bánságba, mesteremberekként.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.08. 16:55:41

@Zig Zag:

Igen, ez egy jó előkép :-)

Már csak egy külön földrész kéne a végváriaknak :-)))

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.01.08. 17:00:47

No igen, igen. De a dolog jól sült el, ha a kenguruk földjére gondolunk. Szépen összeszedték magukat.

MTi 2009.01.08. 17:05:23

@tiboru: Magyarcsernye az, szerbül meg Nova Crnja! A magyarcsernyei község területen van még Szerbcsernye - régebben: Németcsernye - amit ma Srpska Crnjanak hívnak.
tiboru, még kiderül hogy szerb gyökereid is vannak :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.08. 17:49:22

@MTi:

Úgy tíz évvel ezelőtt megpróbáltam (már csak a poén kedvéért is) összeszedni a különféle családi gyökereket.

A teljesség igénye nélkül (16 ükszülőből, illetve a családnevekből) olyasmi jött ki, hogy 8 magyar, 2 német/sváb, 2 szlovák/tót :-), 1 szerb/rác, 1 örmény, 1 székely, 1 bolgár.

A bolgárban nem vagyok biztos, a Marinov lehet talán macedón vagy bármi más szláv is...

Nagyon kerestem, de románt nem találtam :-)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.08. 17:54:21

Amúgy mutass nekem egy bánságit, akinek mind a nyolc dédszülője egyetlen nemzetiséghez tartozik és déli tizenkettőkor a Hősök terén, idegenforgalmi idény kellős közepén fogom...izé, fogok illetlent művelni magammal vagy mással :-)

MTi 2009.01.08. 18:15:39

@tiboru: Vagyunk itt néhányan ezzel így a Kárpát-medencében :-)
Olyan, hogy "fajtiszta" az itt nincs!
Érdekes lesz, ha egyszer elkészül a Kárpát-medence géntérképe...
Bolgár lesz az - "bolgárkertész" :) - a macedón nemzet a titói-Jugoszlávia kreációja, bár én személy szerint nem vitatom létjogosultságukat... Akárcsak a pirézekét se.. :-)
Azért a Hősök terén megnézném a produkciót.. - a szerb nagykövetség épületéből :-)

MTi 2009.01.08. 18:46:40

@Zig Zag: Mit szólsz a vershez? :)

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2009.01.08. 20:25:05

@Zig Zag:
ez nézőpont kérdése. az aborik szerintem azért annyira nem emlékeznek ezekre az időkre (sem) vidáman...

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.01.08. 21:32:50

@MTi: szép a vers. más. a géntérképpel a crnagorácok is csak szívhatnak, nem? szerintem ezzel a géntérképpel majd nagyon kell ám vigyázni. garantáltan lesz néhány meglepetés, amit egyes helyi nacionalizmusok - beleértve a sajátot is - majd nehezen dolgoznak fel. Kb, mint Damjanich János munkásságát a mai szerb történetírás :) (csak a példa kedvéért természetesen, mert ilyen kényes példákat lehet szép számmal még találni.) Na jó, egy visszavágó. A legnagyobb magyar költő, bizonyos Petrovic nevezetű :)
@_drc_: a dolognak elsősorban a rendvédelmi - igazságszolgáltatási oldala érdekel. szépen becsomagolják az elítéltet, majd kap egy single ticketet a búbánatos francba, ahonnét nincs visszaút.

MTi 2009.01.08. 22:20:11

@Zig Zag: Az echte crnagoracok - véleményem szerint - meglehetősen fajtiszták. Azokra a magas hegyekre csak a kőszáli kecskék tudtak feljutni, a törökök nem :)
Ahogy jöttek a török hódítók, a szerbek egy része behódolt, áttért az iszlámra: őket aránylag békén hagyták - vallásilag mohamedánok lettek, de genetikailag szlávok maradtak.
A másik rész megmaradt pravoszlávnak - jöttek a törökök, a férfiak elbújdostak az erdőbe, a faluban maradt nőket a törökök ..khm.. meggyalázták: a születendő gyermekeket a pópa megkeresztelte, de genetikailag már egyre jobban eltörökösödtek...
Szóval, elég vulgáris de szvsz pl. Boszniában a pravoszláv vallású, de török genotípusú szerbek ki akarták irtani a mohamedán vallású, szláv genotipusú bosnyákokat...
No, de nem járatom tovább hülyeségeken az agyam!

Mentula 2009.01.09. 20:32:28

Jó kis poszt. Nekem jutott egy montenegrói szépnagyi, egyenesen Cetinjéből. A család alulmaradt valami helyi törzsfő-fejedelem címért vagy mittomén miért vívott harcban, és gyerekként, egyedüli túlélőként északra menekült, a délvidéken a körzeti császári fővadász - szépapuka - vette védelmébe, aki cseh volt :) Van róluk egy olyan kép, aminek a kerete elég nagy kaliberű hatástalanított vadászlőszerekből készült :)

MTi 2009.01.09. 20:41:54

Szépen kitárgyaltuk itt a geneológiát az emlékblog keretében. :)

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.01.10. 10:10:38

Igen, kitárgyaltuk, de csak a blog témájához szigorúan kapcsolódó részben, ugyi?

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.01.10. 10:14:28

Megnéztem ezt a Végvárat a levegőből. Hát tényleg szép szabályos utcák vannak ott, meg frankó mezőgazdasági géptelep, hínáros, iócás tavacska, meg jókora zöldségesek a házak mögött. A templom is megvan a buszfordulóval. Gyanaxom a kocsma is valahol ott lehet :)

MTi 2009.01.10. 10:23:22

@Zig Zag: Kocsmának lenni kell, hiszen a kultúrált szórakozás mindenkinek kijár! :)
Ha a kocsma is becsuk, akkor az egy település végét jelenti...

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.01.10. 11:09:35

A dilemma inkább az, hogy melyik teremt melyiknek inkább közönséget? A kocsma a templomnak, vagy fordítva?

MTi 2009.01.10. 23:01:24

tiboru,
azért az is vadregényes egy történet lehet, hogy hogyan boldogult a dédi a két gyermekkel - akik közül egyik a nagypapád lehetett - később, mint hadiözvegy a zűrzavaros, országcsonkító időkben...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.10. 23:35:55

@MTi:

Hát nem lehetett egyszerű - kemény asszony volt, kemény időkben...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.10. 23:38:57

@Zig Zag:

Elárulom, hogy életem első békacombjaihoz az alapanyagot ott fogtam a kis tóban, amit a végváriak "Gát"-nak hívtak.

- Lejössz a gátra?
- Há' minek?
- Há' békázni!
-Ja, jövök!

De ez egy másik történet :-)

cromwell2.0 2009.01.17. 15:53:10

@tiboru: Remek tollad van, nagyon jó írás! Az ausztrál példa meg nagyon jó. Egy külön földrészre meg én is csatlakoznék:)

MTi 2009.01.18. 13:48:32

"...70%-nál magasabb a vastagnyakú magyar kálvinisták aránya."

Ismereteim szerint MT - a birodalmi érdekeket szem előtt tartva - elsősorban a katolikusok letelepítését preferálta - lásd: svábok.
Ja, hogy ilyen volt a Csillag törzsközönsége!
Akkor pedig ez azt sejteti, hogy Kálvin János tanainak követői és a vagyonellenes (bűn)cselekmények elkövetői között igen jelentős a korelációi :-)
A gyilkosoknak szvsz nem volt ilyen esélyük - azokat felakasztották. De ez sem egyértelmű, mert nemrég volt a Dunán a Rúzsa Sándor, abban elhangzott: "... az a két böcsületes gyilkos embör". :-D

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.18. 22:45:22

@MTi:

A Csillagba (ergo Végvárra is) főként a Tiszántúlról és a Partiumból kerültek a böcsületes magyar embörök, tehát a kálvinisták aránya ab start magasabb lehetett, mint mondjuk a Dunántúlon.

A sanda célzást Kálvin tanainak követése és a mindenkori bétéká kimerítése között pedig felháborodottan visszautasítom, valamennyi, priusszal rendelkező református ősöm nevében :-)

Hertymorty 2009.01.19. 15:39:03

@MTi:
például Tolnában a Mercy-féle telepítés során inkább arra törekedtek, hogy homogén falvakat hozzanak létre, így kerültek katolikus magyar lakosságú falvakba katolikus németek, a protestáns (lutheránus) német falvakba pedig hasonló vallású németek, vagy szlovákok telepítését szorgalmazták

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.19. 18:10:39

@Hertymorty:

Ez érdekes; tehát vallásilag homogén, etnikailag heterogén települések létrehozását favorizálta?

A XVIII. században a vallás erősebb kötőanyag volt, mint a nyelv? Vagy csak erősebbnek akarták látni-láttatni a soknemzetiségű birodalomban?

(Sokkal több nyelv volt ugye, mint vallás...)

MTi 2009.01.19. 22:06:04

@Hertymorty: Azért a tolnai és a bánsági telepítés között jelentős időkülönbség - min. 50 év - van.
A Bácska betelepítése valójában a Tiszai határőrvidék felszámolása, 1751 után indult be. Nagyjából a Bánsággal is hasonló volt a helyzet. Ismereteim szerint franciákkal - akik valószínűleg protestánsok voltak - és katolikus spanyolokkal is próbálkoztak (a mai Nagybecskerek helyén volt egy Új-Barcelóna nevű település), de ezeknek nem jött be a mocsaras vidék...
A magyarok, tótok már szívósabbak voltak :-)
A Bánság betelepítése még a XIX. században is folyt - hogy a XX. századról ne beszéljünk - de ez egy másik történet :)

@tiboru: Igen, szerintem is erősebb kohéziós erő volt a vallás, mint a nyelv - no meg némi takarékosságról is szó lehetett a közösség szempontjából: elég volt egy pap-lelkész :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.20. 00:12:26

@MTi:

Francia betelepülők leszármazottai például az Osztié család (kik is lehettek eredetileg: Ostier, Austié, Austier? És mennyire volt valóban francia, vagy inkább osztrák-német-francia?) - nemcsak a Bánságban, hanem Magyarországon is fellelhető még egy-két Osztié...

Végvár nagy rejtélye volt a Dippong-család - senki nem tudta, hogy ezzel a családnévvel "ezek" meg milyen fajzat lehetnek (pedig 150 éve ott éltek a faluban, de kocsmázni nem kocsmáztak, verekedni nem verekedtek, késelni nem késeltek, kaszálni nem tudtak, a lovaktól meg féltek, úgyhogy elkönyvelték őket, hogy nem normálisak...)

Franciák voltak, németek vagy más náció? Fene se' tudja; bánságiakká váltak, oszt' jónapot :-)

cromwell2.0 2009.01.20. 06:48:56

@tiboru: Hát, valami baj van ezekkel, ez tény:)
www.dippong.com/

Hertymorty 2009.01.20. 11:54:58

@tiboru:

a Dippong névről ennyit találtam: "DUPONT originally French > Germanized Dippong, Diebong, Duppong"

Maracska 2009.01.20. 22:05:56

Egy Dippong anno kivülről tudta a templom archivumában (a padláson?) talált anyakönyvben szereplő felmenőim minden adatát (házasságkötés, születés, stb pontos dátum)
Jól megélne ma családfakutatóként.
Így megtudnám, hogy megfelelnék-e szociális gondozónak, mint a szegényvédő betyárok" lemenője"
:)

Maracska 2009.01.20. 22:29:35

Jó lenne ha a diaszpora magyarok ilymódon is emlékeznének
szülőfalvaikra, tájaikra, mint a szászok, vagy a bánáti svábok, pl:
www.billed.de/hb/2007/bhb_2007.pdf

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.20. 22:50:53

@Maracska:

Biléden mindig átutazunk, amikor Temesvárra megyünk.

Tudomásom szerint egyfelől svábok sajnos már csak mutatóban vannak, másfelől érdekesség a falu határában látható Kálvária-domb, amit az 1835-ös pestisjárványban elhunytak közös sírja fölé emeltek.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.20. 22:51:41

@Maracska:

Neked nincsenek őseid az emlékoszlopon?

kuciber 2009.09.14. 09:09:14

Érdekelne, hogy sikerült ennyi mindent összeszedni a faluról. Az én déd és ük szüleim között többen is végváriak, illetve a szomszédos Zgribest-ből és Lugosról valók. Kedvem lenne visszanyomozni az ősök eredetét. Eddig a legrégebbi, 1855-ből való anyakönyvem van, de a szépapám neve is megvan, meg hogy kb. mikor született,(1829).

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.10.11. 18:04:55

@kuciber:

Megkérdeztem az összes, még életben lévő rokont...

Zgribest? Hm, biztos szomszédos? Csak mert a környéken ilyen településről nem tudok...

Mellesleg egy érdekesség: az idei irodalmi Nobel-díjas (Herta Müller) a Végvártől mintegy nyolc kilométerre található Nitzkyfalva (Nitzkydorf) szülötte. Ma már alig élnek ott svábok...

És a helyi hagyományok szerint a Rittbergből a románok elől elmenekült németajkúak egy része itt (a későbbi Nitzkyfalván) telepedett le, úgyhogy szegről-végről majdnem rokonok is vagyunk Herta Müllerrel :-)

Blogovics 2016.01.01. 23:36:31

Üdvözlöm a szerzőt és BÉKÉS, BOLDOG ÚJ ÉVET kívánok!
Az itt közölt Végvár története összecseng azzal amelyet jómagam apai részről örökségbe kaptam. Igaz a családi változat ennél valamivel romantikusabb. A betyárokat nem telepítették hanem megszöktek a "Csillagból" és falút alapítottak, az ellenséges románok pedig szerbek voltak de a lényeg ugyanaz. Végváron született nagyapám, még az alapítók egyenes leszármazottja volt, nagy bajusza volt, lovakkal foglalkozott és igen kemény keze volt, ha az kellett.
Szeretnék többet megtudni a község történetéről.
arleh@ˇfreemail.hu

zkorsos 2017.05.10. 18:21:23

Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam közben.
Annyit hadd tegyek hozzá, hogy nem csak börtöntöltelékek mentek Végvárra a 18. század végén. Tolna megyei, sárközi falvakból (Sárpilis, Decs) sok család vándorolt ki a jobb élet reményében, többek közt az én ősöm is. 1800-ban már bíró volt Végváron Korsós Péter. Száz évvel később azonban egyes családok megint visszaköltöztek a Sárközbe, a dédapám Korsós György is, és így kettészakadtak a Korsósok. (Ma is sok Korsós él Végváron a Tóthok, Szabók, Kovácsok mellett.) A történet szépen meg van írva Balázs Kovács Sándor és Gutai István Bánátból bánatba c. könyvében.
www.napkut.hu/naput_2007/2007_04/061.htm
Korsós Zoltán

Fatma Özdemir 2018.02.08. 20:09:31

Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron laknak.Nagyon szep ottan .En 13 evet laktam Vegvaron .Şoha şem nem fogom el felejteni a falut .A szivembe egy emlek marat.Nem vagyok magyar .A magyar nyelvet nagyon szeretem .zene ennivalo minden .İtten Török orszagba nincsen magyarok .Nagyon rosz.A magyar nyelvet nem akarom elfelejteni.Egyedül tanultam irni olvaşni beszelni.Az en csaladom magyar (apu)anyam roman.Török orszagba nagyon nehez!!!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2020.12.29. 17:37:08

@Fatma Özdemir:

Szia!

Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom a települést és ha van róluk információm, szívesen megírom!
süti beállítások módosítása