Albertfalva rövid története:
A ráckevei uradalom 1766-ban nászajándékként került Mária Krisztina főhercegnő birtokába, majd halála után férje, Albert Kázmér szász–tescheni herceg örökölte, aki királyi helytartóként működött Magyarországon. Az uradalom prefektusa 1819. március 1-jén jelentette meg azt a hirdetést, melyben a promontori zsellértelep bővítéseként a Fehérvár felé menő út két oldalán, 384 négyszögöles területen, szabályos elrendezésben ötven házhelyet jelölnek ki a zsellérek számára.

A település a betelepülő szászok után a Sachsenfeld (Szászföld) nevet kapta, erről már 1825-ből is van említés. Később a korábbi birtokos Albert herceg emlékére az Albert-falu, majd a mai Albertfalva nevet kapta.
A település az 1820-as években szakadt el Promontortól, attól kezdve önálló község volt. Az 1838-as árvíz elpusztította a zsellérházakat, de a régi telken újjáépítették azokat. A település a 19. század végétől nagyközség.
1950. január 1-jével csatolták Budapesthez.

Az emlékmű:
Abertfalva első világháborús emlékműve viszonylag későn, 1941-ben lett elhelyezve a Fehérvári út 219.-es szám alatt, amely napjainkban Cérnagyárként üzemel. A domborműves mészkő-márvány alapanyagú emléktábla alkotója Vass Viktor. Az emlékmű felső részén lévő domborművön két szablyát láthatunk, egyiket tölgyfa-, másikat olajág fonja körbe. Középen töviskoszorú. A szablyák markolata alatt az 1914 és 1918-as évszámok, két ovális, számomra nem meghatározható kompozíció. Középen pontosan 30 nevet olvashatunk, ezek közül 6 utólag lett felvésve. Ezeket a neveket hasonló sorrendben én is a végén tüntetem fel:

Albertfalva elesett hőseinek!

Becsei István, Becsei Károly, Duduch József, Endresz Mihály, Grosz Károly, Gyandai Károly, ifj. Hircig Károly, Kakujay Károly János, Király Alajos, Király József, Lapanya Ferencz, Lehota István, Lokanecz Ferencz, Marjai Gyula, Mohos Ferencz, Pöckl Sándor, Simay Gyula, Simon Ernő, Szalczer Ferencz, Szentpétery Gyula, Szőnyi János, Thury Mihály, Veres János, Wagner Ferencz
Jurászkó Lajos, Simon Gyula Miklós 1942, Kundelka János, Nagy Sándor, Meixner Antal, Utasi András 1941.

 

A hősi emlékmű mellett még egy emléktábla található, emléket állítva Albertfalva első állami elemi iskolájának.

Végül pedig szóljunk pár szót Vass Viktorról is. 1873. május 8-án született. Pályája a dualizmus korában indult és az ötvenes évek első felében zárult le, már kortársai is háttérbe húzódó művészként tartották számon. Vass Viktor a bécsi akadémián tanult, és 1901-től élt Budapesten. Ő volt a Százados úti művésztelep egyik kezdeményezője, 1911-től haláláig, 1955-ig dolgozott az itteni műtermek egyikében. Fennmaradt fővárosi műveinek nagy többsége síremlékszobor: e műfajban igen termékeny volt, legjelentősebb alkotásai a tízes-húszas években készültek.
A Kerepesi úti temetőben álló munkái közül megemlíthető például Egerváry Gyula vadász-író Diana-szobros síremléke vagy Hauszmann Alajos sírjának antik nőalakja. Egykor a Vígszínház előtt állt, az ötvenes évektől az előcsarnokban van Hegedűs Gyula színművész mellszobra, melyet eredeti helyén 1933-ban avattak fel. Több első világháborús hősi emlékműve is található Budapesten, legfontosabb köztük a ludovikás tisztek emlékszobra, egy ősmagyar vitéz oroszlánnal.
Szintén az egykori Ludovika Akadémiához kötődik Vass Viktor legismertebb alkotása, a tisztképző jelképének számító háromalakos bronzszobor, amely I. Ferenc feleségét, Mária Ludovika királynét, valamint József nádort és Buttler János grófot örökíti meg. 1955-ben hunyt el.

Források:
A Wikipedia Albertfalva szócikke
A www.budapestgaleria.hu XI. kerületről szóló része
A Sulinet Vass Viktorról szóló cikke: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kdg/0/14112/1
 

Albertfalva I. világháborús emlékműve nagyobb térképen való megjelenítése