A 780 fő (2008) lakosú település Tolna megye északnyugati részén, Tamásitól 16 km távolságban fekszik. Neve valószínűleg besenyő eredetű.
Értényről csak a XVI. századtól maradtak fenn írásos emlékek, korábbi oklevelekben és adókönyvekben nem szerepel. 1513-ban enyingi Török Imre valkói főispán és nándorfehérvári bán, valamint Héderváry Ferenc tamási és ozorai várúr birtokcseréje során Héderváry szerezte meg a többi között Értény falut. 1530. március 12-én a nagybeteg Héderváry Ferenc végrendeletében második feleségének hagyományozta, akit a székesfehérvári konvent 1530. április 19-én a birtokba be is iktatott.
1530. június 15-én Héderváry megváltoztatta végrendeletét oly módon, hogy Értényt feleségének adta élete végéig, azután pedig Werbőczy István kancellár és fia, Imre javára hagyta. Török Bálint 1537-ben fegyveres erővel elfoglalta Ozorát, valószínűleg ekkor kerülhetett kezére Értény is (az 1542-es és 1543-as adókönyvek szerint 14 portája volt itt ekkor Török Bálintnak, ő maga azonban már török fogságban sínylődött). A település 1543-1544-ben került török megszállás alá. Lakosai helyben maradtak, 1575-ben 15, 1580-ban 16 adózót írtak össze. 1622-ben már az Esterházy javak között szerepel, majd 1650-ben említik ismét, ekkor Ozora várához tartozott.
A felszabadító háborúk után szinte teljesen elnéptelenedett, az 1689. évi kamarai összeírás szerint csupán két lakosa maradt. 1701-ben Esterházy Pál herceg megbízásából Kóros Mihály magyarokkal telepítette be, 1720-ban már 40 (többek között Rohoncról és Vácról érkezett) család művelte a falu határát.
A Rákóczi-szabadságharc hadműveleteinek pusztításai (a rácok a Kapos-völgyét 1703-ban kétszer is feldúlták) a települést nagyrészt elkerülték, erről így ír a korabeli jegyzőkönyv (Esterházy javak számbavétele, 1704. augusztus 31.):
„Possessio Értény. Ezen Helséghnek az Marhájuk jobbrésze megmaradóit, Falujok is az Egestül megmaradott, maguk is megh maradtanak, a mint Következnek: (19 családfő. 4 ló, 45 ökör, 50 tehén.) Rohonczy Mihályt Le vágták. Ezek Semmi nemű adót még nem attak, Mivel Szabadságuk ki nem tölt. Szarvas Marhájuk veszett ell a rácz miatt No 21.”
1721-ben a szomszédos Kónyi plébánost kapott és Értényt fiókegyházként hozzácsatolták. Egy 1722. évi jelentés szerint temploma nem volt, az 1729. évi egyházi jelentés szerint akkorra egy sárral bekent, náddal fedett fatemplom épült a falu közepén, mely megáldva ugyan nem volt, de legalább az egyháznak önálló otthont adott. Önálló plébániát 1741-ben kapott, majd 1749-ben elkezdték a jelenlegi templom építését is, mely 1753-ban elkészült. A falu lakosainak száma ekkor már 625 fő volt.
Vályi András: Magyar országnak leírása szerint (Buda, 1796): „Ertény. Magyar falu Tolna Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Simontornyai járásban, határja igen jó, ’s más tulajdonságai is nevezetesek lévén, első Osztálybéli.”
Jelentős nevezetessége volt Érténynek a gimnáziuma, mely a török kiűzése után az első volt a megyében. Erdősi János értényi plébános 1500 forintos adományából létesült, tíz évig működött. Erről is ír Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) című művében: „Értény, magyar falu, Tolna vármegyében, egy meneteles dombon, 1350 kath. lak., paroch. templommal. Endrősy János értényi plebános egy grammaticalis iskolát is alapitott itt, de a tőke a devalvatio miatt leolvadván, most fen nem állhat. Határa első osztálybeli; tiszta buzája hires. A hozzá tartozó Méhes pusztán leányvárának, Edelény pusztán pedig Kupa várának omladékai láthatók. Az utolsónak hármas sánczai jól megkülönböztethetők, valamint közelében egy faragott kut is épségben vagyon s jó vizzel szolgál. Birja Eszterházy herczeg, s ut. p. Sió-fok.”
A település a XIX. század végére jó adottságainak és a kiváló minőségű termőföldeknek köszönhetően gyorsan fejlődött, jómódú nagyközséggé vált. Az 1910-es népszámlálás szerint 1706 lakosa volt, Tolna vármegye tamási járásához tartozott. A hősök emlékműve a katolikus templomtól 50 méternyire áll, rajta az alábbi nevek állnak:
Ács Lajos
Ács Ábrahám József
Ábrahám István
Ábrahám László
Antli László
Barna József
Barna Ferencz
Balog Lajos
Balog Lőrincz
Balog János
Béri István
Boda József
Bognár István
Cs. Bognár József
Csernák István
Cséplő József
Cséplő István
K. Drávecz József
L. Drávecz István
Ékes András
Ékes János
Ékes Lőrincz
Fábián János
Gombai Ferencz
Gombai János
Hegedüs János
Horváth Ferencz
Keszthelyi Mihály
Keszthelyi János
Keczeli Ferenc
M. Keczeli Ferenc
B. Kovács István
Krémer István
Krémer György
Krémer Mihály
Korpádi István
Lőrincz István
Lencsepeti József
Lencsepeti György
Máj Péter
Óber János
Pap Márton
Pap Károly
Pap Lajos
Rigoczki József
Svasznek György
Svasznek László
Zalai László
Szijártó György
Szijártó József
Szita Mihály
Takács József
B. Tóth István
Varga Márton
V. Varga István
Völgyi Mihály
G. Völgyi Lajos
Völgyi József
Értény nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek