A Magyar Királyi Szegedi 5. honvéd gyalogezred megalakulásának rövid története:
A Kiegyezés után Magyarország területén, először 82 zászlóaljat szerveztek meg.
Az 5. gyalogezred elődje a pest- csongrádi (3.) honvéd zászlóalj volt, melynek törzse
Szegeden állomásozott. A négy századából kettő Szegedre (3. és 4.), egy Halasra (2.) és
egy százada (1.) pedig Kalocsára lett vezényelve. (…) 1871-ben, amikor létrehozták a dandár besorolást a következő módon lettek a csapatok beosztva. Az 5. dandárba lett beosztva a 3. (szegedi), a 4. (szabadkai), az 5. (zombori) és a 6. (ujvidéki) zászlóalj. Ekkor, a dandárparancsnokság és a 3. zászlóalj volt Szegeden, a többi csapat a névadó településén volt elhelyezve. Ez a rendszer 1874-ben szintén módosult. Ekkor már a II. (szegedi) kerület 1. dandárra lett módosítva. Ez a dandár állt az 5. és 6. féldandárból (később ezred), az 5. féldandár állományát pedig a szegedi 3., a 11. aradi és a 13. zsombolyai zászlóalj adta. E hadrendet 1886-ban változtatták meg, melyet már megőriztek a világháború kezdetéig.
1886-ban kapta a dandár a 45. Szegedi elnevezést és az 5. gyalogezred ekkora nyeri el a végleges állapotát. Az ezredet 3 zászlóalj alakította meg, a szegedi 1. (régen 3.), a szegedi 2. (előtte 13.) és a becskereki 3. (előtte 14. ). Az 1. és a 2. zászlóalj Szegeden állomásozott, míg a 3.-ik Nagybecskereken.9 Az 5. gyalogezred mellett a 6. gyalogezred tartozott még ebbe a gyalogdandárba.
Először a zászlóaljat (mint az egész honvédséget) Werndl – féle, 11 milliméteres űrméretű puskával szerelték fel. 1888-tól rendszeresítették az osztrák Mannlicher Ferdinánd által tervezett - és róla elnevezett- puskát, amely végleges formáját, típusát csak 1895-re nyerte el. (…) Az ezredet 1908-ban látták el egy géppuskás osztaggal. E csapat hadiállománya: 1 tiszt, 1 őrmester, 34 honvéd, 21 ló és 2-4 darab 1907 M Schwarzlose géppuska.
A zászlóalj (később ezred) laktanyája 1880-ra készült el a szegedi Honvéd téren (mai napig így nevezik a teret és az épület is áll). Itt állomásozott az I. és a II. zászlóalj, valamint az ezredparancsnokság. Ebben a laktanyában a rendszeres kiképzés, valamint a 12 hónapos tényleges szolgálati idő csak 1880. év októberétől vált lehetővé. Ekkorra képezték ki a tisztek, altisztek első nemzedékét. Az ezred hadkiegészítő körzetei Csanád, Csongrád, Torontál vármegyék voltak. Az ezred első parancsnoka Kürty Ferenc alezredes volt. 1912. februártól lett parancsnok Nónay Dezső ezredes, égészen 1915. március 2-ig.
Forrás: Soós Zoltán: A Magyar Királyi 5. Honvéd gyalogezred története
Teljes egészében ide kattintva olvasható. Nónay Dezső ezredes A szegedi 5. honvéd gyalogezred a világháborúban című visszaemlékezése pedig ide kattintva olvasható.
Az emlékmű:
Az 5. honvéd gyalogezred emlékműve a Dóm téren, a Fogadalmi templom bal oldali tornyába süllyesztve található. Margó Ede és Sebestyén Endre munkáját 1932 eredetileg a torony nyugati oldalában helyezték el. Az emlékmű 1944-ben a Szent Antal kút megépítésekor került át mostani helyére. Az év egy részben sajnos megközelíthetetlen a szegedi szabadtéri játékok színpada miatt.
Forrás: szoborlap.hu
A M. Kir. volt 5. honvéd gyalog ezred
és annak tábori alakulásainak
a világháborúban elesett hősi halottai
emlékezetére
1914-19185. honvéd gyalog ezred
301. honvéd gyalog ezred
302. honvéd gyalog ezred
307. honvéd gyalog ezred III. zászlóalja
5. népfelkelő gyalog ezred
5. menet ezred
300. honvéd gyalog ezred
305. honvéd gyalog ezred
306. honvéd gyalog ezredPrzemysl
Uzsok-Malomrét-Fenyvesvölgy
Drohobycz
Tursko-Ciezkowice Nowo-Alexiniec
Toporoutz-Rarancze Czernówitz-Kimpolung
Nagyszeben-Predeal-Azuga
Kirlibaba Erdélyi Kárpátok Pruth-Focsani Tirano Visegrád
Lim-Plevlje-Tara
Plava Mt Sisemol Susegana
5. honvéd gyalogezred emléktáblája nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek