Sajólád régi, már az Árpád-korban is lakott település; a Sajó bal partján, Miskolctól 14 km-re található. Lakosságát az elmúlt századok során többször is betelepítésekkel pótolták. A település fénykora a középkorra esik, ekkor (1387-es alapítású) Pálos kolostor működik területén, amelyben a Gárdonyi Géza írta Egri csillagokból és Jókai róla szóló regényéből is ismert Fráter György teljesítette szerzetesi szolgálatát, 1506-tól novíciusként, 1526 és '28 között pedig perjelként. A kolostort 1537-ben porig rombolták, ám évre pontosan két évszázaddal később újjáépült. A falu nevezetességei közé tartozik az 1724-ben faragott barokk Nepomuki Szent János-szobor, amely egykor a Sajóládot Sajópetrivel összekötő híd mellett, még korábban pedig a szerzetesrend templomában állt; ma a község főteret díszíti. A valamikori certóza középkori templomának helyén épült mai római katolikus temploma is, barokk stílusban. E templom bejáratának falán találhatók a település világháborús hőseinek emléktáblái, a bejárattól balra az I., jobbra a II. világháborúban elesettek emlékére.

A hírekben a falu nemrég szomorú aktualitással szerepelt. Szintén középkori eredetű, védett erdejét 2007-re ugyanis teljesen felszámolták a fatolvajok.

A sajóládi emléktáblán talált I. világháborús hősök nevei (eredeti sorrendben):

Csorba László, Csoma Ferenc, Dobos Lajos, Dobai András, Demko Lajos, Demkó Ferenc, Dobai Gergely, Dobai Ferenc, Durbák Lajos, Gacs Mihály, Gulyás András, Hován Lajos, Homonnai József, Hubai István, Hubai András, Kainka Lajos, Kasuba Imre, Kassai János, Kiss Gábor, Köteles Antal, Köteles András, Kui Imre, Ludnik Imre, Lesko Lajos, Miklósi Ferenc, Makkai András, Nagy Lajos, Őszik István, ifj. Csoma Ferenc, Cinglér Albert, Leskó Gergely, Szabó Ferenc, Lapis János,Orosz Imre, Palla Ferenc, Péczeli János, Révész Imre, Szabó István, Szabó Gábor, D. Szabó János, Üveges József, Varga István, B. Varga Ferenc, Varga József, K. Varga Ferenc, K. Varga András, K. Varga Imre, Varga Károly, Varga András, Varga Gábor