A címer

A település fekvése

Szatmárcseke a Felső-Tisza vidékén fekszik, a Szatmári-síkság észak-keleti részén. Minden oldalról folyóvíz veszi körül. Északon és észak-nyugaton a Tisza, keleten a Túr-csatorna, délen pedig a Túr folyó. A legközelebbi város a 18 km-re lévő Fehérgyarmat, amit csak közúton lehet elérni. A 88 km-re lévő megyeszékhely - Nyíregyháza - közúton, és Fehérgyarmattól vasúton is elérhető.
 

Történelem

A település nevének keletkezésével kapcsolatban többféle hagyomány van, a legismertebb szerint: a honfoglaló magyarok átcsetlének a Tiszán, a csetlésből lett Cseke. Mai nevét 1908-tól használják. Első írásos emlékek még II. Béla király idejéből valók. A király által kiadott oklevél, mely a Cégényi monostorral kapcsolatos birtokviszonyokat rendezte, említi először Csekét. Már a honfoglaló magyarok megtelepedtek itt, a Tisza szegletében, és az itt épített palánkvár évszázadokon át biztos menedéket nyújtott az itt élőknek. E palánkvár IV. Béla király idejéig fennállott, hiszen IV. Béla a tatárjárás után elrendelte e vár megerősítését. A későbbiek folyamán a vár hadászati jelentősége fokozatosan csökkent, hiszen a Tisza jobb partján mindenütt kővárak emelkedtek. A Kölcsey-család neve már 1361-ben ismert volt, mivel ekkor adta birtokukba végleg ezt a vidéket Nagy Lajos király. Kölcsey Ferenc 1823. január 23-án itt írta meg a Himnuszt. Költészetének nyelvezete itt fejlődött ki, és ebben a kis szatmári faluban lett igazán költő.

A jelen

A község állandó népessége 1625 fő, 520 családdal. Korcsoportonkénti megoszlás: 0-14 év közötti 352 fő, 14-18 év közötti 101 fő, 18-35 év közötti 418 fő, 35-60 év közötti 379 fő, 60 év feletti 357 fő. A településen 19 utca található, összesen 11 km hosszúsággal.

Növénytermesztés

A táj termesztett gabona- és takarmánynövényei: árpa, vörös here, kukorica, őszi búza, napraforgó. Gyümölcstermésünk jelentős részét az alma (főleg a hagyományos fajták: Idared, Jonathan, Starking), és a szilva (Berbencei, Nem tudom szilva) alkotja. Az utóbbi években jó néhány új gyümölcsöst telepítettek (dió, szilva, bodza újabb fajtájú almák). A község belterületén 45 ha szántó, 83 ha kert, és 8 ha gyümölcsös művelési ágú földterület van. A külterületen 2210 ha szántó, 70 ha gyümölcsös található.

A településen az ismert háziállatok honosak: baromfi, sertés, szarvasmarha, juh, ló. A baromfi, a sertés, a ló házaknál található, a szarvasmarha, és a juh pedig külterületi tanyákon, magántulajdonban és mezőgazdasági vállalkozás keretében.
A fenti sorok a település weblapjáról származnak.

Horgászom. Amikor csak tudok, a Tiszához megyek. Ősszel a Felső-Tiszára.

Európa legtisztább folyóvize a Túr feletti rész, iható, kék víz.

Szatmárcseke barátságos hely.

Minden évben elsétálunk a temetőhöz, ahol a messze földön híres csónakforma kopjafák alatt nyugszanak a falu elhunyt polgárai, és ahol nagy költőnk, Kölcsey Ferenc mauzóleuma is áll.

A világ legszebb csendje itt a temetőben van.

A temetőhöz vezető macskaköves út mellett, a templom közelében külön díszhelyen találni a háborús hősök emlékhelyét. Kovácsoltvasból készült alacsony kerítés védi az emlékművet, ami alul beton párnakőből kiemelkedő tölgyfa csónak, kopjafa. A hagyomány szerint feketére festették, és gyöngybetűket véstek a fába. Minden ilyen kopjafán egy közös rövidítés áll:

A B F R A 

A Boldog Feltámadás Reménye Alatt

A csekei hősöknek

1914-1918

Birgány Sándor, Árkosi Lőrinc, Bátor Károly, Balog Péter, Baráth Benjámin, Baráth László, Bőnyei Sándor, Csorba József, Esze József, Fésűs Bertalan, Gárdus György, Gárdus Imre, Gárdus Károly, Gárdus Mihály, Jakab Károly, Járai Sándor, Juhász Károly, Kalydi Lajos, Kertész István, Kertész Pál, Kis József, Kozma Károly, Losonczi Ferenc, Mándi András, Mándi Ignác, Mándi Károly, Mindák Bertalan, Nagy Károly, Sólyom Bertalan, Szabó Károly, Szakács István, Szűcs Sándor, Varjú József, Vas András