Belvárosi Temető
A Szegedi Belvárosi Temető mindkét világháború halottainak helyet ad. A második világháborúban elesett magyar katonák sírjai mellett emlékmű áll a 3071 elesett honfitársunknak és más nemzetek fiainak. Külön emléktáblák őrzik a 176 német, és emlékoszlop a 97 román katona emlékét.
Az 1956-os forradalom emlékét öt kopjafa őrzi.
A nemfelejtjük blogot is utolérte a kreatív blogger díj. Onnan jött, ahonnan végképp nem számítottunk rá :) Ezüstveréb blogjáról, amely bloggal történeti, katonai és emlékírásügyileg is rokonságban állunk, bár szerzőjével, szerkesztőjével 21 hónap-pal még nem volt szerencsénk összefutni.
Köszönjük szépen a jelölést és a rendszeres olvasást!
Nincs más hátra, mint hogy én is jelöljek öt blogot, ami nekem szubjektíve tetszik.
Titus Pullo Urbino és Nagy Teve barátaimmal találkoztam a minap és dumcsiztunk a harci helyzetről, valamint a frontvonalak állásáról egy kicsit. Feldobtam egy olyan ötletet, hogy indíthatnánk egy sorozatot családi történetekből (mert mindenkinek van egy története), hogy a rokonok hogyan élték meg az Nagy Háborút. Az ötletet lelkesedés követte, részemről még egy Jameson és egy Guinness kiegészítésként. Az igazat megvallva arra számítottam, hogy eltelik majd még néhány hét, míg összeáll az első anyag. Tévedtem. Urbino barátunk már elő is állt az első történettel, ami színes, szagos képekkel gazdagon illusztrált és a keleti frontra kalahuzol bennünket.
A város története:
Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attila fő szálláshelye valahol ezen a vidéken volt.
Az Újköztemető története
Fővárosunk és egyben Európa egyik legnagyobb temetőjének közkeletű elnevezése tulajdonképpen félrevezető: Rákoskeresztúrnak csak az egykori határán fekszik egyébként pedig Kőbánya része. A múlt század végére a pesti Kerepesi temető részint szűkké, részint dísztemetővé vált, ezért hozta létre Budapest vezetése az egykori Drasche téglagyár és a kőbányai szőlők közötti külső fekvésű területen az új, hatalmas kiterjedésű temetkezőhelyet.
Németország harmadik legnagyobb városa, az 1,4 millió lakosú München az ország délkeleti részén felében, Bajorországban található, ez az szövetségi állam fővárosa is. Címerében a városnak nevet adó bencés szerzetes (a "Mönch") látható. Münchent 1314-ben tette meg IV. Lajos bajor herceg fővárosává (Lajos német-római császár is volt). Ettől az évtől kezdve egészen 1918-ig a Wittelsbachok innen irányították Bajorországot, ami 1623-tól választófejedelemség, 1806-tól pedig királyság lett. 1871-ben feltételekkel csatlakozott a Német Császársághoz. A feltételek a következők voltak: a többi csatlakozó állammal szemben megmaradt az önálló hadsereg, a posta és a vasút (mivel szövetségi állam jött létre, egyéb területeken is megőrizték jogaikat a csatlakozó államok-mind a mai napig.).
Przemysl védőinek emlékművét az ostromot túlélt bajtásak állíttatták fel 1932-ben. A szobor alkotója Sződy Szilárd. Az emlékmű a Germanus Gyula parkban áll, a Margit híd budai hídfője mellett. A hős védőket szimbolizáló üvöltő oroszlán egy fasáncra támaszkodik, mellső lábánál ágyúcső és zászló fekszik.
Az egyetem története:
A budapesti kertészeti felsőoktatás jogelőd intézményeinek alapkövét Entz Ferenc orvos rakta le 1853-ban, amikor létrehozta a Haszonkertészképző Gyakorlati Tanintézetet. Az iskola 1860-tól 1880-ig Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet, majd 1894-ig Budai Vincellér Iskola néven működött. Ekkor alakult át Kertészeti Tanintézetté, amely egy évi előgyakorlat és hároméves tanterv alapján oktatott. Az oktatást 1908-ban ismét átszervezték. A felvétel feltétele egyéves előgyakorlat és a középiskola elvégzése lett. A végzett hallgatók műkertészi oklevelet kaptak.
A 172 fő (2009) lakosú település Tolna megye középső részén, a Kapos és a Sió völgye közti dombvidéken fekszik, Hőgyésztől 6 km-re.
Első említése 1313-ból való, Kalizno formában. Az 1330-as pápai tizedjegyzékben a tolnai főesperesség részeként, templomos helyként szerepel. Az 1540-es évektől 1561-ig Kalaznyay András és István birtokolta, 1561-ben már a szigeti várnak adózott. A török hódoltság alatt fokozatosan elnéptelenedett, az 1563-as adóösszeírásban csak 25 házat említenek. 1596-ban Széplaki Botka János birtokába került. Fia, Ferenc halála után a Botka-javakat (köztük az 1696-os Tolna megyei összeírásban már lakatlan pusztaként említett Kalaznót) özvegye 1700-ban eladta gróf Johann Venzeslaus Sinzendorf császári kincstárnoknak. Tőle vásárolta meg 1722-ben Claudius Florimundus Mercy (1666-1732) tábornok, akit a török kiűzésében nyújtott segítségért III. Károly 1716-ban a Bánát kormányzójává és a Bánát betelepítése céljából megszervezett Temesvári Királyi Telepítőbizottság elnökévé nevezett ki.
Lövő község Győr-Moson-Sopron megyében, a 84-es főút és a Sopron-Szombathely vasútvonal kereszteződésénél található.
A település korai történetéről nem sokat tudni, de bizonyosnak látszik, hogy a római időktől fogva lakott terület volt. A honfoglalás után, egészen a tatárjárásig határvédelemmel megbízott lakosság élt a faluban, maga a Lövő név is erre utal. A tatárjáráskor elpusztult, vagy elmenekült lakosság helyébe IV. Béla alatt bajor telepesek költöztek, Lövőt ekkor Schützen, illetve Geshiess néven említik a források. 1317-ből fennmaradt oklevél, amely a település kiváltságait (hegyvám-mentesség, dézsmajog) tartalmazza. Ettől az időszaktól kezdve Lövő földesúri fennhatóság alá került, amely jogokat először Baksafi Ábrahám majd sorban a Héderváry, Kanizsai, Nádasdy és a Széchenyi családok gyakoroltak. 1454-1514 között Lövő mezőváros volt, az íjat feszítő sellőt ábrázoló címer is ebben az időszakban keletkezett.
A 340 lakosú (2008) település Tolna és Somogy megye határához közel, a Koppány folyó mellett fekszik. Nevét már a XIII. században említik, amikor 1234-ben II. Endre jóváhagyta a hahóti (Zala vm.) bencés apátság alapítását Hahót nembéli Buzád fia Arnold számára és a Tolna megyei Szántó faluban 3 eke földet adományozott a monostornak.
1348-ban Tamásy Miklós, Péter és Henrik korábbi birtokosoktól a dömösi prépost birtokába került csere útján. Az 1530-as évek elején a prépostság javait I. Ferdinánd király a nyitrai vár fenntartására rendelte, amint ez Podmaniczky István nyitrai püspök 1535 körüli regestrumából kitűnik, aki Szántóról úgy emlékezik meg, hogy ezen birtokon van 21 jobbágy, melyek mindegyike Szent Márton napkor fizet 1 forintot, gabonából és borból egyik évben tizedet, a másikban kilencedet.
Budafok- Tétény, mely a főváros XXII. kerülete, a Duna jobb partján terül el. A 34 km2 –nyi területe n közel 160.000 ember él. Az 1950-ben létrehozott városrész a korábbi Budafok megyei városból, Nagytétény és Budatétény községekből jött létre.
A százötven éves török uralmat követő felmérések siralmas képet mutattak Buda délvidékéről. A falvak teljesen elpusztultak, míg Tétényben néhány romos ház és mintegy két tucat túlélő várta sorsa jobbra fordulását. Tétényt Száraz György, majd lánya, Júlia és annak férje, Rudnyánszky József telepítette újra az 1720-as éveket követően.
Szeretettel meghívjuk Matúz Gábor az "A legbátrabb város" c. filmjének vetítésére.
Időpont: 2009. december 10. csütörtök, 19.00 óra
Helyszín: Uránia Nemzeti Filmszínház (1088 Budapest, Rákóczi út 21.)
Akit érdekel az 1919-es balassagyarmati események és előzményei, annak szívből ajánljuk a film megtekintését. A film egyébként elérhető DVD-n is, ha valaki a mozijárás helyett az otthonülést részesítené előnyben.
A DVD ajánlója ezt írja:
A film egy kiemelkedő, ám a jelentőségéhez képest széles körben még kevéssé ismert eseményről szól: 1919. január 29.-én a helybéli polgárok (vasutasok, iparosok, kereskedők, orvosok, tanárok, diákok) és a környékben állomásozó katonák néhány egysége kiverte Balassagyarmatról a várost két hét óta megszállva tartó cseh csapatokat. A honmentő akció jó néhány halálos áldozatot is követelt, és sokan megsebesültek az összecsapásokban.
Az akkor alakulóban lévő csehszlovák állam antant parancsnokság alatt álló hadserege azzal a szándékkal lépte át a demarkációs vonalat (az Ipoly folyót), s foglalta el Balassagyarmatot, hogy a frissiben létrehozott ország majdani határait még délebbre tolja, s ezzel kész helyzet elé állítsa a nagyhatalmakat az első világháború utáni helyzetet rendezni szándékozó párizsi béketárgyalásokon.
A példaértékű városi összefogás megakadályozta, hogy a cseh légió katonái hosszú távra berendezkedjenek az Ipoly bal partján, s ezzel megmentettek egy darabka Magyarországot. (Tették ezt „az akkori magyar (!) kormány behódolást sürgető felszólítása ellenére”.) A dicső emlékek mellett tehát máig kézzelfogható eredménye van a kiontott vérnek, ezt a győzelmet senki idegen hatalom nem írta felül, Balassagyarmat ma is Magyarország része.
Ám nem csupán a korabeli balassagyarmati történésekkel ismerkedhetnek meg a nézők. A film segítségével bepillantást nyerhetnek az első világháború utáni hónapok világpolitikai boszorkánykonyhájába, megismerkedhetnek Beneš és Clemenceau magyargyűlöletének mozgatórugóival éppúgy, miként részesei lehetnek Ady Endre temetésének is, hiszen a költőt éppen 1919. január 29.-én helyezték végső nyugalomra, Budapesten.
Rendező, forgatókönyvíró: Matúz Gábor / Narrátor: Szersén Gyula / Szereplők: Dánielfy Zsolt, Gáspár Tibor, ifj. Jászai László, Szakács Tibor, Tóth Tamás, Urmai Gábor és még sokan mások
(Az Országgyűlés a 2005. évi XXXIX. törvényben hajtott fejet Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a település hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, és a Legbátrabb Város, a Civitas Fortissima címet adományozta a városnak.)
Tűzoltók emléktáblája
A Tamási Önkéntes Tűzoltó Egylet 1874. július 20-án alakult meg, 64 alapító taggal, hozzájuk rövidesen további 40 pártoló tag csatlakozott. Az indulás költségeit a tagok hozzájárulásán kívül a község 1000 forintos támogatása fedezte. A rendszeres tűzoltógyakorlatok havi két alkalommal a piactéren és a község által biztosított szertárhelyiségben folytak. A felszerelés alapját két kezdetleges fecskendő jelentette, az egylet azonban rövidesen kérte a község támogatását egy rendesebb fecskendő és egy lajtoskocsi beszerzésére. Az egyleti alapszabály október 16-án készült el, a belügyminiszter október 28-án jóvá is hagyta azt. Az ügyeket az általában évi két alkalommal összehívott közgyűlés, illetve az általa kinevezett választmány intézte.
Sajnos csak nem rég vettem észre a militia.hu oldalon, hogy egy I. világháborúval kapcsolatos, 3 napos konferencia lesz a Hadtörténeti Intézetben, melynek címe: Távol a fronttól - A hátország Nagy Háborúja 1914-1918. A részletes program, és minden egyéb információ itt olvasható:
Az intézmény története:
Előzmények
A hazai technikai szakoktatás, s egyszersmind a Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza. A Műegyetem első, közvetlen elődintézménye az 1782-ben – a budai tudományegyetem bölcsészeti karának kebelében – alapított, Institutum Geometricum néven ismertté vált mérnökképző intézet volt. A műszaki jellegű tudományok oktatásának a csírái azonban már a mérnöki intézet létrejötte előtt is megvoltak itt. Ennek jeleként értékelhetjük Mária Teréziának azt az 1753-as rendeletét, amellyel a bécsi egyetem gyakorlatához igazította a nagyszombati univerzitás oktatási rendjét és az oktatott tárgyak tematikáját. A rendelet a bölcsészeti tanfolyam tanulmányi idejét háromról két évre csökkentette, s ettől kezdve a matematikai előadások keretében sor került már a geometria, a trigonometria és az építészettan gyakorlati alkalmazásának az oktatására is.
Kérem a tisztelt kollégákat, vessenek egy pillantást társblogunk legújabb cikkére, melynek gazdájáról illetve a poszt szerzőjéről is kizárólag jókat tudok mondani, emberileg és szakmailag egyaránt :). Nem utolsó sorban pedig arról van szó, hogy szerzőtársunk, Markgraf az első világháborús témához szervesen kapcsolódó vendégposztot írt a Lemil-re.
Köszönöm: Zig Zag
Hőgyész 3000 fős (2007-es adat) nagyközség Tolna megye közepén, a Tolnai-Hegyhát déli részén, a 65-ös főút mentén. Történelmi múltja a kora Árpád-korig nyúlik vissza, nevét az itt lakó hermelinvadászokról (hölgymenyétvadászok, más néven hölgyészek) kapta.
Első írásos emléke 1277-ből származik, amikor IV. (Kun) László Simon királyi albírónak adományozta, királyi szolgálónépek földjeként említve. Ezután évszázadokig a simontornyai várbirtok része volt. Törökkori adóösszeírások 1563-ban 66, 1583-ban 30 adózót számláltak össze.
Nagytétény története:
E tájon már az őskor embere is megtelepedett. A neolitikum (újkőkor) korától kezdve pedig folyamatosan lakott Buda dél-vidéke. Az első maradandó emléket a rómaiak hagyták itt. Tétényben felépítették Campona castellumát (mely az ókori római birodalom határán egy jelentős erődítmény volt), Budafok-Albertfalva határában pedig egy máig ismeretlen nevű segédtáborukat. Tekintettel arra, hogy e vidék mindig is fontos átkelőhely volt, érthető, hogy a népvándorlás korában is lakott a terület, melyről régészeti leletek is tanúskodnak.
Az evangélikus hősök emléktáblája
Tamási és környéke a török hódoltságot követően a herceg Esterházy család birtokába került, ezért itt az újratelepítéskor főleg katolikus települések jöttek létre. Az első magyar ajkú evangélikus családok 1834-ben, majd 1841-ben érkeztek Sárszentlőrincről. 1891-ben a település központjában megvásároltak egy fogadót és imaházzá alakították át. A századforduló környékén a gyülekezethez reformátusok is tartoztak, a két felekezet 1933-ban közösen emeltetett tornyot az imaházra. Saját lelkészük 1949-ig nem volt, fíliaként Nagyszokolyhoz tartoztak, ugyanakkor saját, egy tantermes iskolát működtettek. A gyülekezet összetétele a 70-es évek elején megindult erőteljes iparosítást követő népmozgások miatt megváltozott, miután a környező német evangélikus falvakból sokan költöztek a településre.
A Wesselényi Miklós Fiú Felsőkereskedelmi Iskola hősi emlékműve
Az épületben ma az ELTE Pedagógiai és pszichológiai kara és Pszichológiai intézete működik.
Az emlékművet 1937-ben állították fel az iskola tanárai és diákjai kezdeményezésére; alkotója Fülöp Elemér. Az emlékmű érdekessége, hogy a szombathelyi premontrei gimnázium udvarán álló szobor másodpéldánya. A talapzaton, szemből 46 név olvasható, elég nehezen.
A 780 fő (2008) lakosú település Tolna megye északnyugati részén, Tamásitól 16 km távolságban fekszik. Neve valószínűleg besenyő eredetű.
Értényről csak a XVI. századtól maradtak fenn írásos emlékek, korábbi oklevelekben és adókönyvekben nem szerepel. 1513-ban enyingi Török Imre valkói főispán és nándorfehérvári bán, valamint Héderváry Ferenc tamási és ozorai várúr birtokcseréje során Héderváry szerezte meg a többi között Értény falut. 1530. március 12-én a nagybeteg Héderváry Ferenc végrendeletében második feleségének hagyományozta, akit a székesfehérvári konvent 1530. április 19-én a birtokba be is iktatott.
Békásmegyer (németül Krottendorf) jelenleg Budapest III. kerületének északi része, 1950 előtt önálló település. Az 1950 előtti Békásmegyer nagyközséghez hozzátartozott Csillaghegy is, ma azonban szűkebb értelemben Csillaghegy és Békásmegyer két különálló városrésze Budapestnek. A szűkebben vett városrész népessége 2006-ban mintegy 35-40 ezer fő, Csillaghegyen további 10-15 ezren laknak.
Kommentek