Soroksár, Budapest XXIII. kerülete, a Duna bal partján a pesti oldal legdélibb közigazgatási egysége.
Történelem
A honfoglaló magyarok valamelyik törzse nagy valószínűséggel a Csepel-szigeten alakította ki központi szálláshelyét.
Okleveles emlékeink 1067-ben említik először a falut, mégpedig az Aba nemzetségbeli Péter comesnek, a századi monostornak adott egyik adománylevelében „Swrwk” néven. Anoymus a legnagyobb valószínség szerint a csepeli kis Duna-ágat nevezi „Surcusar”-nak. Nem világos, hogy valójában mit értett „Surcusar” alatt. A fogalom megfejtésén történészek, nyelvészek dolgoztak, de eltérő eredményre jutottak. Pais Dezső úgy véli, a „Surcusar” szó első része azt jelenti, hogy „sark” vagy „sarok”, azaz kanyarulat. Az utolsó szótag, tehát a „sár” jelenthet folyómocsarat vagy mocsaras folyót.
Újlak a II. és III. kerület határán található. A Sarlós Boldogasszony plébánia a Kolosy téren áll, a II. kerületi részen, pontos címe: Bécsi út 34. Mivel ebben a posztban az egyházkerület hősi halottainak felállított emléktábláról lesz szó, a templom történetét olvashatjátok elöljáróban. Az egyházkerület is megosztott, a hozzá tartózó területek egy része II., másik része III. kerületi.
A győri K.u.K. 19. magyar gyalogezred toborzási területéről már készült egy poszt, a várostól nem messze lévő 
Mátyásföld rövid története:
A XII. kerületi Városmajorban áll Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása, amely a magyar tábori vadászoknak állít emléket. Az emlékmű két tábori vadászt mintáz meg: az öreg, I. világháborús veterán lelép a talapzatról, hogy átengedje a helyet fiatalabb társának, aki felnéz rá. A háttérben mészkő domborművön harcoló tábori vadászokat láthatunk. A szobor már 1940-ben elkészült (a vésés látható az idősebb katona puskatusán), mégis csak 1941. május 11-én állították föl.
Ónod ma mintegy 2600 fős község hazánk Észak-Alföldi régiójában Miskolctól 22, 
Cece nagyközség Fejér megyében, a 63-as és a 61-es főutak találkozásánál található (e tény következtében az emlékmű lefotózása után sikerült Sárbogárd helyett Simontornya felé indulnom).
Rákosfalva története:
A Székely Hadosztály emlékezete (1918–1919) címmel történelmi tárgyú kiállítás nyílik a Székely Nemzeti Múzeumban augusztus elején. A nyíregyházi Jósa András Múzeum, a Veszprém Megyei Levéltár és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár közös tárlatának megnyitója augusztus 2-án, vasárnap délután 16 órakor kezdődik a sepsiszentgyörgyi múzeum Tolerancia Termében.
A Belváros kapcsán már esett szó az ELTE ÁJK-nál található domborműves emlékműről. Hasonló küllemű emlékmű található a Párizsi utca 8-as szám oldalán, amely a Magyar Posta épülete napjainkig. 1927-ben avatták fel Berán Lajos és Keviczky Hugó alkotását, melyen a koronás Hungária tartja karjaiban az elesett katonát. Ezzel az emlékművel kívánt tisztelegni a Magyar Posta elesett dolgozói előtt.
Józsefvárosról már korábban volt posztom, a Harminckettesek terén álló emlékműről. (A kerület története ott olvasható).
Magyarvalkó (Valeni) Kalotaszeg felszegi részén, Bánffyhunyadtól néhány kilóméterre fekszik. Annak ellenére, hogy igen kicsi falu (250-en lakják), kultúrtöréneti-néprajzi-és tájépítészeti szerepe jelentős. Ugyanis tt írta Jékely Zoltán misztikus regényét, a Medárdust, a környék építészete jelentős hatással volt Kós Károlyra és követőire (az Állatkert Madárháza a templomtornyot mintázza). És Kalotaszeg...Ady versei, Kőrösfői-Kriesch Aladár festményei, a táncok, a viselet, a bútorok...
Megtalálták az 1917-ben orosz hadifogságban, Krasznojarszkban elhunyt magyar költő, Gyóni Géza sírját. Holló József nyugalmazott altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója a Kitekinto.hu-nak elmondta, hogy a bécsi irattári adatok, illetve a korabeli fényképek alapján Krasznojarszkban a napokban azonosították és hamarosan feltárják a sírt. A tábornokot a hír kapcsán a legújabb kutatási eredményekről is kérdeztük.
Neszmély község a Duna mellett, Tatától 12 kilométerre található. A 10-es út átszeli a települést.
Albertfalva rövid története:
Kommentek