Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

1239 Soroksár (Budapest, XXIII. kerület)

2009.09.24. 09:00 | Jeges_ | 4 komment

Címkék: budapest

Soroksár, Budapest XXIII. kerülete, a Duna bal partján a pesti oldal legdélibb közigazgatási egysége.

Történelem
A honfoglaló magyarok valamelyik törzse nagy valószínűséggel a Csepel-szigeten alakította ki központi szálláshelyét.
Okleveles emlékeink 1067-ben említik először a falut, mégpedig az Aba nemzetségbeli Péter comesnek, a századi monostornak adott egyik adománylevelében „Swrwk” néven. Anoymus a legnagyobb valószínség szerint a csepeli kis Duna-ágat nevezi „Surcusar”-nak. Nem világos, hogy valójában mit értett „Surcusar” alatt. A fogalom megfejtésén történészek, nyelvészek dolgoztak, de eltérő eredményre jutottak. Pais Dezső úgy véli, a „Surcusar” szó első része azt jelenti, hogy „sark” vagy „sarok”, azaz kanyarulat. Az utolsó szótag, tehát a „sár” jelenthet folyómocsarat vagy mocsaras folyót.

7090 Tamási II.

2009.09.18. 08:00 | Hertymorty | 7 komment

Címkék: tolna megye elpusztult emlékmű hv 17 gye kuk 44 gye

A zsidó hősök emléktáblája

A Tamásiban állított első világháborús emlékhelyek közül az alább bemutatott sajnos már nincs meg, valószínűleg a zsinagóga lebontásakor megsemmisült. Előtte azonban következzék egy kivonatos írás a tamási zsidóság történetéről (az eredeti  cikk, teljes terjedelemben a Tamási kalendárium 2006. évi kötetében, a 42-44. oldalakon olvasható).
 

1036 Újlak (Budapest, II-III. kerület)

2009.09.14. 09:00 | Jeges_ | 1 komment

Címkék: budapest

Újlak a II. és III. kerület határán található. A Sarlós Boldogasszony plébánia a Kolosy téren áll, a II. kerületi részen, pontos címe: Bécsi út 34. Mivel ebben a posztban az egyházkerület hősi halottainak felállított emléktábláról lesz szó, a templom történetét olvashatjátok elöljáróban. Az egyházkerület is megosztott, a hozzá tartózó területek egy része II., másik része III. kerületi.

9021 Győr II. (Székesegyház, 19. Gyalogezred-emlékműve)

2009.09.08. 08:00 | aesculus86 | 9 komment

Címkék: győr moson sopron megye kuk 19 gye

A győri K.u.K. 19. magyar gyalogezred toborzási területéről már készült egy poszt, a várostól nem messze lévő Enese emlékművéről. Az ezred emlékműve a Győri Székesegyház oldalfalában látható, nem messze a Héderváry-kápolnától, ahol a Szent László-hermát őrzik.  A Győri püspökséget (Dioecesis Arraboniensis) Szent István alapította 1001-ben. Székesegyházát is hamarosan elkezdék építeni román stílusban. A tatárjárás után gótikus stílusban építették át, a 15. század eléjén épült hozzá a Héderváry-kápolna. A török idők alatt (mikor a város végvár volt) a templom erősen megrongálódott, több részét méltatlanúl használták (lőszer-és élelmiszerrraktár, stb.).

1036 Óbuda (Budapest, III. kerület)

2009.09.07. 09:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: budapest

Óbuda története:
Már az őskor időszakáról találhatók leletek Óbuda területén, elsősorban az északi városhatár térségében a Duna közelében. Lakott területekre utaló nyomok szórványosan fordulnak elő a Duna parton, a Hajógyári szigeten és az Árpád hídtól délre. Óbuda a főváros területén szinte egyenértékű a város római kori múltjával. Óbuda 2000 éve olyan történeti korok egymásra halmozódott lelőhelyét jelenti, amely a múltjával együtt élő települést jelent a jelenben. Óbuda Budapest legrégebbi városrésze. Területén épült ki a római korban az első város, Aquincum, mely ugyanúgy kiinduló pontja, magja volt a későbbi főváros kialakulásának, mint ahogy római városi előzményből nőtt ki London, Párizs vagy Bécs.

7082 Kisszékely

2009.09.03. 09:00 | Hertymorty | 1 komment

Címkék: tolna megye kuk 69 gye hv 17 gye

A 349 fő (2008) lakosú település a Tolnai-Hegyhát dombjai között fekszik, közúton a 61-es főút irányából közelíthető meg. 

Első írásos említése Zecul alakban 1220-ból való. Az 1324 és 1538 évek közt keltezett oklevelek Paraszt-székely néven említik, mint Simontornya várának tartozékát. Egy 1428-as bizonyságlevél szerint akkor a Botka-család birtokolta. A török hódoltság ideje alatt nem néptelenedett el, az 1696. évi adójegyzékben pedig már Kisszékely néven szerepelt.

1165 Mátyásföld (Budapest, XVI. kerület)

2009.08.31. 09:00 | Jeges_ | 9 komment

Címkék: budapest katonai repülők

Mátyásföld rövid története:
A XVI. kerületet alkotó települések közül Mátyásföld a legfiatalabb, és éppen ezért talán a legegységesebb arculattal rendelkező, legszebb része a kerületnek. A terület Sashalomhoz hasonlóan Beniczky Gábor tulajdonát képezte, tőle vásárolt 1887-ben Kunkel Imre a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt. igazgatója 75 kat. hold földterületet.

9025 Győr I.

2009.08.24. 20:30 | aesculus86 | 4 komment

Címkék: győr moson sopron megye

Győr Magyarország hatodik legnagyobb és második legnagyobb ipari városa. Emellett az egyik legszebb nagyváros, a harmadik leggazdagabb műemlékekben (Budapest és Sopron után). A városnak négy folyója van (Duna, Rába, Rábca, Marcal), bár csak az első kettő jelentős a városkép szempontjából. A városban több alkotás emlékeztet a világháború hőseire, a legnagyobb a Rába szigetén, a "Radón" található. Szerintem ez az egyik legszebb környezetben lévő emlékmű, amit Magyarországon láttam.

1122 Városmajor (Budapest, XII. kerület)

2009.08.24. 09:00 | Jeges_ | 11 komment

Címkék: budapest kuk vadászcsapatok

A XII. kerületi Városmajorban áll Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása, amely a magyar tábori vadászoknak állít emléket. Az emlékmű két tábori vadászt mintáz meg: az öreg, I. világháborús veterán lelép a talapzatról, hogy átengedje a helyet fiatalabb társának, aki felnéz rá. A háttérben mészkő domborművön harcoló tábori vadászokat láthatunk. A szobor már 1940-ben elkészült (a vésés látható az idősebb katona puskatusán), mégis csak 1941. május 11-én állították föl.


7090 Tamási I.

2009.08.20. 08:00 | Hertymorty | 11 komment

Címkék: tolna megye hv 17 gye kuk 44 gye

Tamási városa Tolna megye északnyugati részén, a Somogy-Tolnai-dombság területén, a Koppány folyó mellett fekszik, a 61-es és 65-ös főútvonalak találkozásánál. Lakossága 8665 fő (2008).
 
A terület a honfoglalás után valószínűleg királyi birtok volt. Vára 1315-ben szerepel először írott forrásokban, amikor várnagyát említik. 1339-ben Károly Róbert más birtokokért cserébe a század elején még a Dél-Dunántúl nagy részét uraló Héder nembeli Kőszegieknek adományozta. Utódaik, a Tamásyak birtokolták egészen a család kihalásáig, 1444-ig (amikor Tamásy Henrik elesett a várnai csatában).

1028 Pesthidegkút (II. kerület, Budapest)

2009.08.17. 09:00 | Jeges_ | 10 komment

Címkék: budapest

Pesthidegkút történetével kapcsolatban az alábbi érdekes cikket ajánlom figyelmetekbe (rövidített formában):

Széljegyzetek Pesthidegkút történetéből
(Czaga Viktória Podmaniczky-díjas főlevéltáros előadásának szerkesztett változata. Megjelent: a Hidegkúti Fókusz 2001. május – 2002 március közötti számaiban.)

3551 Ónod

2009.08.10. 14:50 | _drc_ | 9 komment

Címkék: drc borsod abaúj zemplén megye

Ónod ma mintegy 2600 fős község hazánk Észak-Alföldi régiójában Miskolctól 22, Muhitól 3, Sajópetritől 4 és Sajóládtól 6 kilométerre. Oklevelekben először Olnod néven említik 1296-ban, de területe már az ókor óta lakott. A XIV. században már mezővárosként szerepel az összeírásokban, Borsod vármegye első kővára is ide épült, amely Eger eleste után a Rákóczi szabadságharcig s az alatt az egyik legfontosabb magyar erődítmény. A település melletti réten került sor 1707-ben a ónodi országgyűlésre, amely történelmünkben először mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását, és kiáltotta ki az önálló magyar államot, ám sajnos nem utoljára. Még kétszer kellett detronizálni ahhoz, hogy  siker koronázza az erőfeszítéseket, s ha jobban meggondoljuk a sikertelen trónfosztási kísérletek is okai annak, hogy oly távoli vidékeken, mint pl. a Piave folyó medencéje kell keresünk az I. világháborús magyar hősök sírhantjait.

7013 Cece

2009.08.10. 08:30 | Markgraf | 2 komment

Címkék: fejér megye kuk 69 gye hv 17 gye

 

Cece nagyközség Fejér megyében, a 63-as és a 61-es főutak találkozásánál található (e tény következtében az emlékmű lefotózása után sikerült Sárbogárd helyett Simontornya felé indulnom).

A település alapítói valószínűleg besenyők voltak, nevét pedig birtokosáról, Czeczéről kapta. Ezt először 1193-ban említi meg egy oklevél. Nagy Lajos király 1351-ben Cece szabadjait kivette a besenyő ispán fennhatósága alól és kollektív nemességet adományozott nekik.

1144 Rákosfalva (XIV. kerület, Budapest)

2009.08.07. 09:00 | Jeges_ | 6 komment

Címkék: budapest olvashatatlan felirat

Rákosfalva története:

Zuglói részen a közvetlen környezetét Rákosfalvának nevezik, amely a kerület leggazdagabb múltú vidékén fekszik Rákosfalva 1870-ben kezdtek el parcellázni és házhelyeket kimérni mai területén.

7084 Pincehely

2009.08.03. 08:00 | Hertymorty | 5 komment

Címkék: tolna megye hv 17 gye kuk 44 gye

A 2429 fő (2008) lakosú település a Kapos völgyében helyezkedik el, Simontornyától 10 km-re, a 61-es főút és a Budapest-Pécs vasúti fővonal mellett. A nagyközség Görbő, Gyánt, valamint Pincehely községek egyesítésével jött létre 1930-ban.
 
Görbő első írásos említése 1138-ból ismert, ekkor a Dömösi apátság birtokaként szerepel II. Béla király adománylevelében, majd 1337-ben bukkan fel neve újra, amikor Erzsébet királyné visszaszolgáltatja a Görbőnek nevezett birtokot korábbi tulajdonosa részére. 1397-ben a Kanizsai, 1430-ban a Garai család birtokolta.

A Székely Hadosztály emlékezete

2009.07.31. 09:00 | Jeges_ | 11 komment

Címkék: erdély bréking nyúz

A Székely Hadosztály emlékezete (1918–1919) címmel történelmi tárgyú kiállítás nyílik a Székely Nemzeti Múzeumban augusztus elején. A nyíregyházi Jósa András Múzeum, a Veszprém Megyei Levéltár és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár közös tárlatának megnyitója augusztus 2-án, vasárnap délután 16 órakor kezdődik a sepsiszentgyörgyi múzeum Tolerancia Termében.

Az est házigazdája Boér Hunor, a kiállítást Dr. Bene János igazgató (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága) nyitja meg. Tárlatvezetést tart Nagy Szabolcs főlevéltáros (Veszprém Megyei Levéltár) és Gottfried Barna főlevéltáros (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár). A kiállítás augusztus 23-áig tekinthető meg.

1052 Belváros II. (V. kerület, Budapest)

2009.07.30. 09:00 | Jeges_ | 10 komment

Címkék: budapest

A Belváros kapcsán már esett szó az ELTE ÁJK-nál található domborműves emlékműről. Hasonló küllemű emlékmű található a Párizsi utca 8-as szám oldalán, amely a Magyar Posta épülete napjainkig. 1927-ben avatták fel Berán Lajos és Keviczky Hugó alkotását, melyen a koronás Hungária tartja karjaiban az elesett katonát. Ezzel az emlékművel kívánt tisztelegni a Magyar Posta elesett dolgozói előtt.

1062 Terézváros (VI. kerület, Budapest)

2009.07.27. 08:30 | aesculus86 | 6 komment

Címkék: budapest máv

Terézváros

 

Andrássy út, MÁV-emlékmű

 

Az államvasutak historizáló stílusú székháza 1876-ban épült a tárasaság Magasépítési Osztályának vezetője, Rochlitz Gyula tervei szerint. Az Izabella, illetve Rózsa utcai sarkon két fülke helyezkedett el, évtizedekig üresen (utóbbi utca felőli fülkébe 1946-ben egy vasúti milleniumi emlékművet állítottak)

1088 Józsefváros II. (VIII. kerület, Budapest)

2009.07.23. 09:00 | Jeges_ | 4 komment

Címkék: budapest

Józsefvárosról már korábban volt posztom, a Harminckettesek terén álló emlékműről. (A kerület története ott olvasható).
Budapesten azonban egy kerületben sokszor találunk több emlékművet is, így most ismét egy VIII. kerületben található alkotás következik, amely az első világháborúban elesett magyar tanároknak állít emléket.


· 1 trackback

1149 Zugló (XIV. kerület, Budapest)

2009.07.16. 09:00 | Jeges_ | 9 komment

Címkék: budapest

Zugló rövid története:


A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a magyar országgyűléseket 1286 és 1540 között és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városligetben vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.

7061 Belecska

2009.07.14. 08:00 | Hertymorty | 3 komment

Címkék: tolna megye kuk 69 gye hv 17 gye

A 443 fő lakosú (2008) település a Kapos folyó völgyében fekszik, Simontornyától 17, Tamásitól 19 km távolságra.

A honfoglalás után a Héder nemzetség birtokolta, templomát pedig először egy 1271-ben keltezett oklevél említi. Következő ismert írásos említése 1332-ből való (Beelch néven), majd  1454-ben említik ismét, amikor a település a Miszlay család birtokában állt. A község a török hódoltság idején valószínűleg teljesen elpusztult, mert a török adóösszeírásokban nem szerepel.

Magyarvalkó

2009.07.10. 09:30 | aesculus86 | 13 komment

Címkék: erdély

Magyarvalkó (Valeni) Kalotaszeg felszegi részén, Bánffyhunyadtól néhány kilóméterre fekszik. Annak ellenére, hogy igen kicsi falu (250-en lakják), kultúrtöréneti-néprajzi-és tájépítészeti szerepe jelentős. Ugyanis tt írta Jékely Zoltán misztikus regényét, a Medárdust, a környék építészete jelentős hatással volt Kós Károlyra és követőire (az Állatkert Madárháza a templomtornyot mintázza). És Kalotaszeg...Ady versei, Kőrösfői-Kriesch Aladár festményei, a táncok, a viselet, a bútorok...

Megtalálták Gyóni Géza sírját

2009.07.07. 09:30 | Jeges_ | 8 komment

Címkék: bréking nyúz gyóni géza

Nem friss hír, de nem esett róla még szó itt a blogon. Alább a Kitekintő cikkét olvashatjátok:

 

Megtalálták az 1917-ben orosz hadifogságban, Krasznojarszkban elhunyt magyar költő, Gyóni Géza sírját. Holló József nyugalmazott altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója a Kitekinto.hu-nak elmondta, hogy a bécsi irattári adatok, illetve a korabeli fényképek alapján Krasznojarszkban a napokban azonosították és hamarosan feltárják a sírt. A tábornokot a hír kapcsán a legújabb kutatási eredményekről is kérdeztük.
Ady kortársa, a hányattatott sorsú költő Gyóni Géza csak egy a közül a több százezer magyar közül, akik a harctéren, illetve hadifogoly- és munkatárborokban haltak meg a Szovjetunióban. Ahogy a tábornok fogalmazott, a háború akkor ér véget, ha minden katonával sikerül elszámolni és eltemetni. Ám amint Gyóni Géza sorsa is mutatja, még az első világháborúból is jócskán vannak adósságaink. Amíg egy név is hiányzik, erkölcsi kötelessége az utókornak e kutatás folytatása.

2544 Neszmély

2009.07.07. 09:30 | Markgraf | 5 komment

Címkék: komárom esztergom megye

 

Neszmély község a Duna mellett, Tatától 12 kilométerre található. A 10-es út átszeli a települést.

 

A terület már az őskortól fogva lakott, első írásos említése 1216-ból származik, ekkor Nezmel néven említik a források. 1342-től a település vámszedő hely lett. Birtokosai: 1359-ben Neszmélyi Hanczkó, 1422-ben a komáromi vár, az 1500-as évektől pedig a Porkoláb család voltak. A török időkben Neszmély jórészt elpusztult, egy 1552-es összeírás mindössze hat lakható házat említ, 1578-ben pedig csupán kétszer ennyi portát jegyzett fel az összeíró.

 

· 1 trackback

1119 Albertfalva (XI. kerület, Budapest)

2009.07.06. 09:00 | Jeges_ | 4 komment

Címkék: budapest

Albertfalva rövid története:
A ráckevei uradalom 1766-ban nászajándékként került Mária Krisztina főhercegnő birtokába, majd halála után férje, Albert Kázmér szász–tescheni herceg örökölte, aki királyi helytartóként működött Magyarországon. Az uradalom prefektusa 1819. március 1-jén jelentette meg azt a hirdetést, melyben a promontori zsellértelep bővítéseként a Fehérvár felé menő út két oldalán, 384 négyszögöles területen, szabályos elrendezésben ötven házhelyet jelölnek ki a zsellérek számára.

süti beállítások módosítása