Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

1138 Evezős Egyletek hősi emlékművei (Budapest, Margitsziget)

2010.09.06. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: budapest evezős egyletek

2010. augusztusában a Központi Szabó Ervin Könyvtárban érdekes kiállítást láthattak az érdeklődők a Magyar Evezős Szövetség rendezésében. Az első világháborús hősi halottakkal és a tiszteletükre állított emlékművekkel egy külön tárló foglalkozott. Az alábbi posztban olvashatjátok a kísérőszöveget, és az egyletek hősi halottainak neveit.

1044 Fővárosi Vízművek hősi emlékműve (Budapest, IV. kerület)

2010.08.31. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: budapest vízművek hősi emlékműve

A Fővárosi Vízművek rövid története:

140 év alatt a Vízművek együtt fejlődött a fővárossal. Az első pesti ideiglenes vízmű 1868-ban létesült, majd 1882-ban a két budai vízmű is megépült. Ezt követte 1904-ban a káposztásmegyeri vízmű átadása, amely a maga idejében Európa legkorszerűbb létesítményének számított. Ma már teljesen automatizált a rendszer. Közel másfél évszázad alatt újabb és újabb víztornyok, szivattyútelepek, csőhálózatok épültek, kutak álltak munkába.

7095 Iregszemcse (Felsőireg és Szemcséd)

2010.08.26. 16:00 | Hertymorty | 2 komment

Címkék: tolna megye hv 17 gye kuk 44 gye

A 2680 fő (2009) lakosú település Tolna megye északnyugati részén, a 65-ös főút mellett fekszik. A település 1939-ben jött létre Felsőireg község és Szemcséd eszmei község (magyarázata a poszt végén) egyesítésével.

Ireg első írásos említése 1263-ból származik, a község ekkor az ábrahámi cisztercita kolostor tulajdona volt. 1327-ben az Ozorai család kezébe került, majd királyi birtok lett. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond a Tamássy családnak adományozta, tőlük 1443-ban a Héderváriak tulajdonába került. A török megszállás kezdetén még lakott volt, az 1580-as török adóösszeírás 20 adózót említ.

Családi történelem pályázat

2010.08.24. 08:00 | Jeges_ | 8 komment

Címkék: szolgálati közlemény pályázat kitekintés

Az alábbi pályázatra szeretném felhívni a Tisztelt Tagtársak és Olvasók figyelmét - különös tekintettel azokra, akik a családi történetek lejegyzésében eddig vagy ezután fognak jeleskedni.

A Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítvány pályázatot hirdet „Családi történelem" címmel.

 

6724 Szeged VI.

2010.08.19. 08:00 | Jeges_ | 2 komment

Címkék: csongrád megye hv 3 he 3 nf ho doberdo kuk 46 gye hv 5 gye

A Fekete-ház

A Somogyi Béla utca 13-as szám alatt található Fekete-ház két állandó kiállítással várja az érdeklődőket: Csongrád és Csanád megye társadalma (1867-1945), Buday György élete és művei (Neves fametsző és illusztrátor volt, 1907-1990-ig élt).
A Fekete-ház gyűjteményében akad két olyan emlék, amely joggal tarthat okot érdeklődésre az olvasók részéről, hiszen kötődik az első világháború eseményeihez, illetve utóéletéhez. Az egyik egy kiszáradt fatörzs, amelyet „montellói fa” illetve „doberdói szederfa” néven ismerhetünk. A másik pedig a – szintén két néven ismert – „fahonvéd” vagy „vashonvéd”.
 

2234 Maglód

2010.07.30. 08:30 | hphp | Szólj hozzá!

Címkék: pest megye

Maglód a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál fekszik, Budapest központjától 28 km-re, határától azonban csak 3 km-re található. Alapításáról nincsenek pontos adatok, de gazdag régészeti leletek bizonyítják, hogy Maglód környék már az időszámítást megelőzően is lakott volt. A honfoglalás idején az utak védelmét szolgáló földvárak körüli települések közé tartozott. A falu neve és birtokosai a középkori oklevelekben gyakran szerepelnek: Anonymus is említi Maglódot, amikor arról a Maglód nevű főúrról beszél, aki a XII. században élt, és a Gyula-Zsombor nemzetség sarja volt. A terület valószínűleg szállásbirtokként vagy adományként került a nemzetség birtokába. A falu első hiteles (okleveles) említése 1352-ben történt.

6724 Szeged V.

2010.07.20. 20:00 | Jeges_ | 7 komment

Címkék: csongrád megye hv 3 he 3 nf ho kuk 46 gye hv 5 gye

A Hősök Kapuja

A szegedi Hősök kapuja az Aradi vértanúk terére nyílik. A freskókat Aba-Novák Vilmos festette, a két szoboralak - a Halott és az Élő katona - Lőte Éva munkái. A Hősök kapujának történetéről és az alkotókról bővebben itt lehet olvasni. Rövid ismertetőt az egyik freskó alatt olvashatunk (ehez semmit nem szeretnék hozzátenni vagy elvenni):

 

 

 

Gorjansko: K.u.K. katonai temető

2010.07.16. 11:11 | tiboru | 17 komment

Címkék: szlovénia katonai temető hadtörténet isonzo völgye doberdo

Az olasz határtól légvonalban mintegy 800 méterre (közúton 1500-ra), a komeni községi járásban található egy 300 lelket számláló kis szlovén falu, Gorjansko. A környéken különösebb természeti látnivalók nincsenek, de az első világháború iránt érdeklődő magyaroknak kötelező megálló. Itt van ugyanis az Isonzó völgyének egyik legnagyobb K.u.K. katonai temetője, ahol egyéni, csoportos és tömegsírokban több, mint 10 ezer katona teste pihen; jelentős részük magyar.

Visintini: Magyar Kápolna

2010.07.12. 11:11 | tiboru | 8 komment

Címkék: olaszország hadtörténet isonzo völgye doberdo

Nem hiszem, hogy blogunk olvasóinak különösebben magyaráznom kéne, a magyarok kollektív emlékezetében mit jelentenek ezek a szavak: Doberdó, Isonzó völgye, Piave, Caporetto… Nagyapáink, dédapáink, ükapáink tízezreinek földi maradványai pihennek a jelenleg Szlovénia és Olaszország határvidékén elterülő négyzetkilométereken, ahol július első napjaiban jártam.

6724 Szeged IV.

2010.07.06. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: csongrád megye katonai temető olvashatatlan felirat hv 3 he 3 nf ho kuk 46 gye hv 5 gye

Szegedi Református Temető

Az Újszegedi Református Egyházközösség 1932-ben kapott saját temetőt Újszegeden. A város a katolikus temető mellett található 700 négyszögöles telket adta az egyházközösségnek. (Az Egyházközösség részletes története itt olvasható.)

Az első világháborús hősi halottak nyughelye a D6-os parcellában található. Ugyanebben a parcellában, illetve a parcella közelében és a temető más helyein második világháborús hősi halottak sírjai is megtalálhatók. A parcella közepén Margó Endre 1932-ben felállított alkotása, A bajtárs imája látható. A talapzat felirata a következő:

„Nincsen senkiben nagyobb
Szeretet annál, mintha valaki
Életét adja az ő barátaiért”
/János ev. 15. 13./

1089 Orvosok hősi emlékműve (Budapest, VIII. kerület)

2010.06.28. 08:00 | Jeges_ | 2 komment

Címkék: budapest orvosok hősi emlékműve

Orvosok hősi emlékműve:

Az első világháborúban elesett orvosok emlékművét 1942-ben állították föl az Üllői út és a Korányi Sándor utca sarkán. Horvai János alkotásán egy katona, egy orvos, és egy vöröskeresztes nővér látható. A szobor anyaga mészkő. A talapzaton elöl a következő felirat olvasható:

A magyar hősi halott orvosok emlékére

Rokonok a Nagy Háborúban 2

2010.06.23. 08:00 | Ktynko | 16 komment

Címkék: rokonok vendégposzt huszár hv 2 he

Kövendy Ferenc hősi halott nyughelye

 
Kövendy Ferenc (1895. Székelykövesd – 1916. Gyimesközéplok)
Kövendy Gyula (1892. Székelykövesd – 1979. Debrecen)
 
Családom története, a családi legendáriumban a felmenőkről megőrzött különböző történetek kiskorom óta mindig érdeklődéssel töltöttek el. Az ötvenes évek végétől a hetvenesig minden nyarat Debrecen mellett töltöttünk apai Nagyanyám szőlősében, az abban az időben még csak a kisszámú őslakosok által lakott Bocskaikertben. Kisgyerekkoromtól fogva fontos programok voltak a bocskaikerti nyári családi összejövetelek, a nagy szalonnasütések, amikor a debreceni rokonság jött ki a kertbe, illetve amikor mi mentünk be Debrecenbe rokonlátogatásokra.
  

1211 Csepel (Budapest, XXI. kerület)

2010.06.21. 08:00 | Jeges_ | 1 komment

Címkék: budapest

Feltehetően már a kőkorszakban sem volt lakatlan a sziget, azonban először csak a rézeszközök használatáról rézkornak nevezett időszakból tudjuk kimutatni ma még az embert Csepel területén. Körülbelül 4.000 évvel ezelőtt a Dunához közel, a mai Vízművek területén élt egy nép, amelynek életmódjáról csak ásatások nyújtanak képet.
A rézkor végén, kb. 3.800-3.700 évvel ezelőtt újabb nép váltja fel az itt élőket, amelyet jellegzetes edényeikről “harang alakú edények” népének nevezünk. Ők is még ősközösségi társadalmi rendszerben élő, főleg vadászattal foglalkozó emberek voltak, akik immár bronzöntéshez is értettek. Az időszámítás előtti második évezred közepén már ki is tudjuk mutatni az itt élő fémműveseket, egyiknek hamvasztásos sírja a Vízművek területén került elő.

7099 Felsőnyék és 7087 Fürged

2010.06.14. 09:00 | Hertymorty | 4 komment

Címkék: tolna megye hv 17 gye kuk 44 gye

Felsőnyék

Az 1036 fő (2009) lakosú község Tolna megye északnyugati részén, a Sió-völgyében fekszik. Nevét a honfoglaló Nyék törzsről kapta.
 
A települést 1138-ban a dömösi prépostság birtokai közt említik. Középkori jelentőségét a XIII. századi eredetű vár és a hozzá kapcsolódó birtok adta. Első említése 1315-ből származik, ekkor a Kőszegi család birtokolta, majd 1316. június 13-án Károly Róbert visszafoglalta Kőszegi Jánostól, Kőszegi Henrik fiától. 1326-ban Károly Róbert a Csák nemzetségből származó Péternek és Istvánnak adományozta a Tolna megyei Dombó és Nyék királyi várakat, csere gyanánt a Vértesben és a Bakonyban fekvő várakért és falvakért.

1077 Állatorvosok hősi emlékműve (Budapest, VII. kerület)

2010.06.07. 08:00 | Jeges_ | 3 komment

Címkék: budapest állatorvosok hősi emlékműve

Az intézmény rövid története:

A kezdetek:
Az intézmény gyökerei 1787-ig nyúlnak vissza, amikor a Pesti Egyetem Orvosi Karán megalakult az első állatorvoslást oktató tanszék, 25 évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után. Tolnay Sándor munkásságának köszönhetően elkészültek az első tananyagok, anatómiai preparátumok, felkészültek az első oktatók.

Átirányítás - A hadisírok, katonai emlékművek mai megítélése

2010.05.16. 11:18 | Zig Zag | komment

Kedves Olvasók! Testvérblogunkon a LEMIL blogon olvasói kérdésre a hadisírok és katonai emlékművek mai megítélésével kapcsolatos vitaposzt jelent meg az olvasóink kérdezik rovatban. A téma igencsak aktuális. Erre a linkre kattintva átlátogathattok oda. Örömmel vesszük hozzászólásaitokat is a társblogon, ezért hogy minden hozzászólás együtt maradjon itt a Nem felejtjük blogon nem lehet kommentálni.

7195 Mucsi

2010.05.12. 08:00 | Hertymorty | 3 komment

Címkék: tolna megye hv 17 gye kuk 44 gye

A 485 fő (2009) lakosú település Tolna megye délnyugati részén, a Völgység dombjai között, a Hidas-patak völgyében fekszik. Neve valószínűleg személynévi eredetű, a múlt századig Mutsi írásmóddal használták. 1333-ban és 1403-ban már önálló plébániaként említik. A török hódoltság első időszakában lakott maradt, a simontornyai szandzsák 1554. évi fejadó összeírásában 11, az 1571. éviben 39, az 1583. éviben pedig 36 adózót jegyeztek fel. A XVII. század második felében a Botka-család szerezte meg.
 
Az 1690. évi Urbarium et Conscriptio szerint „Hegy és völgy közt fekszik, Simontornyától 4 mérföldnyire, határtalan makkoserdőben. 170 erős holdat tartanak, a rét legalább 20 hold. Az erdőben legeltetnek. A szőlő 8 év óta elhagyottan van, legalább 200 kapásnyi, közepes minőségű bort ad. Halászat nincs, ugyanúgy malom, sem templom, kastély nincsen, sem híd. Földműves legfeljebb 9, zsellér 2. Földesuruk Botka Ferenc.”

5126 Jászfényszaru

2010.05.05. 08:30 | Zig Zag | Szólj hozzá!

Címkék: vendégposzt jász nagykun szolnok megye

A település története

Jászfényszaru homokos, fövenyes részein (Csonthalom, Sós-tó) az ásatások szarmata, avar és honfoglalás kori leleteket hoztak a felszínre. A település mai belterületéhez közel állott valószínűsíthető Cosma falu (egy 1067-es oklevél említi így), amit már 1408-ből Szent Kozma Damján néven pontosíthatunk. E néven a mai Kozma dombon Árpád kori templom állt, amelynek alapjait 1996-ban Selmeczi László régész tárta fel.

 

1188 Pestszentimre (Budapest, XVIII. kerület)

2010.04.30. 13:30 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: budapest

Pestszentlőrinc – Pestszentimre területe már a honfoglalás idején lakott volt, legkorábbi ránk maradt írásos említése XIV. századi oklevelekben található. A középkori Szentlőrinc a török hódoltság idején elnéptelenedett, az újabb betelepülés az 1700-as évek elején kezdődött meg. Mayerffy Xavér Ferenc (akiről az ország egyetlen nemzetközi repülőtere nevét kapta) a XIX. század elején mintagazdasággá fejlesztette az itt kialakított majort.

7030 Paks II.

2010.04.22. 15:00 | Hertymorty | 4 komment

Címkék: tolna megye kuk 69 gye hv 17 gye

Az evangélikus hősök emléktáblája

Az előző bejegyzésben bemutatott emléktábla mellett még egy felekezeti emléktábla található a településen: az evangélikusoké.

Az evangélikus német bevándorlók Hessen és Württemberg tartományokból érkeztek, a református és katolikus magyarokat, valamint a Rajna-Pfalzból származó katolikus németeket követően. Önálló egyházközségüket 1783-ban alakították meg, 1786-ban engedélyt kaptak templom és iskola építésére. Első imaházukat 1795-ben szentelték föl. 1808-ban ez leégett, a jelenlegi templom neoklasszicista stílusban épült 1884-ben. Tetejét - melyet eredetileg vörösréz lemezzel fedtek - 1915-ben a honvédség lebontotta és katonai célokra használta fel, helyére horganyzott lemez került. Az eredeti vörösrézlemezes borítást 1982-ben állították vissza.

7030 Paks I.

2010.04.09. 08:00 | Hertymorty | 3 komment

Címkék: tolna megye kuk 69 gye hv 17 gye

A zsidó hősök emléktáblája

A 19957 lakosú (2008) város Tolna megye északkeleti részén fekszik. A település neve írott forrásban először az 1333. évi pápai tizedjegyzékben jelenik meg, Pakus alakban. Az 1300-as évek közepén a Rátót nembeli Olivér birtokcserével szerezte meg Paks környékét, ekkor vette fel a Paksy előnevet. A Paksy család 1418-ban alapította meg a település ferences kolostorát, melynek jelentőségét mutatja, hogy 1491-ben illetve 1507-ben is rendi gyűlés színhelye volt. A család (melynek híres tagjai közül Paksy László Hunyadi Mátyás erdélyi vajdája, Paksy János pedig - aki a mohácsi csatában esett el - II. Lajos király udvari tanácsosa, majd kincstárnoka volt) a települést férfiágon történt kihalásáig, 1662-ig birtokolta, ekkor leányágon a Daróczy, a Száraz és a Rudnyánszky családok kezébe került.

1201 Pesterzsébet (Budapest, XX. kerület)

2010.04.05. 11:00 | Jeges_ | 6 komment

Címkék: budapest

A kerület története:

A régészeti kutatások szerint a Duna bal partján először a kőkorszak embere telepedett meg. A XX. kerületben az eddig végzett ásatások során sem a kőkorszakból, sem az ezt követő rézkorszakból nem kerültek elő régészeti emlékek. Pesterzsébet területén az eddigiek alapján a korai bronzkori kultúrák egyik csoportja a harang alakú edények kultúrájának népessége volt az első megtelepült lakosság. A késő vaskorból származó leletek szerint az i. e. második és első évszázadban is lakott terület volt Pesterzsébet.

7097 Nagyszokoly

2010.03.19. 20:00 | Hertymorty | Szólj hozzá!

Címkék: tolna megye hv 17 gye kuk 44 gye

A 892 fő (2008) lakosú község Tolna megye északnyugati részén fekszik. Neve valószínűleg szláv eredetű, jelentése: sólyom. Első írásos említése 1187-ből való, ekkor a johanniták itteni rendházát említik. Ez a tatárjáráskor valószínűleg elpusztult, mert a későbbi forrásokban már nem szerepel. 1327-ben Károly Róbert király Ozorai András fiának, Miklósnak adományozta, neve ezt követően szerepel az 1333-34-es pápai adóösszeírásban is. 1403-ban Zsigmond király Ozorai Pipónak adta, akinek özvegyétől Héderváry Lőrinc birtokába került 1438-ban. 1443-ban az ozorai várbirtokok között említik. Egy 1542. évi adókönyv szerint részben Török Bálint, részben a dömösi prépostság birtokolta, emellett az adókönyv 14 kisnemes nevét is felsorolja. A törökök valószínűleg 1543-ban foglalták el, Ozora várával egyidejűleg. A török adókönyvek szerint 1571-72-ben 53 ház állt, a lakosok magyarok voltak. 1622-ben és 1652-ben az Esterházy javak közt említik. 1663-ban rácok szállták meg, az 1675. évi adókönyv szerint is rác falu volt. A törökök kiűzése után a rácok elhagyták, 1696-ban  már elhagyott katolikus templomát említik, mely jó állapotú és felújítható.

6724 Szeged III.

2010.03.11. 08:00 | Jeges_ | 7 komment

Címkék: csongrád megye hv 3 he 3 nf ho lebontott emlékmű

A M. Kir. 3. Honvéd huszárezred és a M. Kir. 3. Népfelkelő huszárosztály emlékműve

Szeged (többek között) a 3. honvéd huszárezred központja volt az I. világháborúig. Az ezred hősi halottainak emlékét a Reök-palota előtt felállított emlékmű őrizte – egészen tavalyig (2009). A Gách István és Turáni Kovács Imre által készített, 1943-ban felavatott emlékművet a tér átalakítása miatt (reméljük csak) ideiglenesen, elbontották. A múlt év közepén először az emlékmű szoboralakját vették le a talapzatról felújítás céljából, majd az év végén a rohamozó huszárok domborművével díszített magas talapzatot is elbontották.
A szomorú események mellett álljon egy helyi, mulatságos elnevezés: a szegediek előszeretettel nevezték a teret Lófara térnek…

Előadás Gyóni Gézáról

2010.03.07. 08:00 | Jeges_ | 3 komment

Címkék: előadás bréking nyúz gyóni géza

2010. április 8-án a Kelenföldi Irodalmi Esték keretében 18:00-tól Takaró Mihály irodalomtörténész tart előadást Gyóni Gézáról. Az előadás ingyenes.

Az előadás ugyan még sokára lesz, de addig is érdemes a KIE programfüzetét böngészni, mivel lesznek még érdekes előadások a fent említett alkalom előtt is.

 

A Kelenföldi Református Egyházközösség honlapjának címe:

www.kelenref.hu

Az előadások helyszínének címe:

1117, Budapest Október 23-a utca 3. Altemplom

(A templom a 4-es villamos végállomásánál, az egykori Skálával szemben található).

süti beállítások módosítása