Nem felejtjük!

Egy első világháborús hadisírokkal és emlékművekkel foglalkozó blog olvasóinak könyvespolcán kötelező módon szerepelnie kell legalább egy olyan könyvnek, amelyből hiteles tájékoztatást kaphatunk arról, hogy hogyan is éltek ott, a fronton azok a katonák, akikről annyit…

A 161 lakosú (2009) település Tolna megye nyugati részén fekszik. Első írásos említése 1563-ból származik: a török fejadó-adóösszeírás szerint ekkor a koppányi szandzsák része volt 12 házzal. Történetéről Pesthy Frigyes helynévtárában (1863-1864) az alábbiakat…

Sajnos nem értünk oda Tiboruval zentai levéltáros és blogger barátunk, Molnár Tibor alias MTi könyvbemutatójára, ami szintén Zentán volt a minap. A takaros könyv, amely Óbecse, Péterréve és Bácsföldvár első világháborús (1914–1918) katonai áldozatait dolgozza fel MTi…

1805. december másodikán zajlott csata austerlitzi ütközetként, vagy másként a három császár csatájaként vonult be a történelembe. Három császár katonái vettek részt a csatában: Bonaparte Napoleon serege az egyik oldalon, az orosz cár I. Sándor és I. Ferenc magyar és cseh…

A XVII. kerület története: Budapest Főváros XVII. kerülete ma kilenc településrészre tagozódik, úgymint: Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Madárdomb és Régiakadémiatelep. Ezek többsége XX. századi új…

 A 210 lakosú (2001) község a Kapos-völgyében, a Tolnai-Hegyhát lábánál fekszik, neve a Keszi törzsnévből eredeztethető. Egy 1397-ben kelt oklevélben említik először, mint „Kezew alio nomine Hydegkuth” (Keszö más néven Hidegkút), ekkor Simontornya várához…

Alább a HVG cikkét olvashatjátok; a hír az MTI-től származik. Végleg véget ér Németország számára vasárnap az I. világháború: az akkor vesztes hatalom ugyanis ekkor fizeti ki a jóvátételből még hátralévő utolsó részletet, 69,9 millió eurót - írta az MTI. A hvg.hu…

Az Eötvös József Gimnázium története 1921-ig: Thun Leo gróf becsi vallás es közoktatásügyi miniszter a Bach rendszer idején dolgozta ki új iskolarendszerét, amely a neoabszolutizmus érdekeit szolgáló hivatalnokréteg kinevelését célozta meg. A rendszer nyomán alakították ki a…

Az 1177 lakosú (2009) település a Kapos völgyében található, a 65-ös főút felől egy 5 km-es bekötőúton érhető el. Neve valószínűleg a Ragino, Regino német eredetű személynévből, magyar névadással alakult ki: a török hódoltság előtt Regennek, illetve Régönnek…

Talán többetek előtt sem ismeretlen már a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (MTDA). A nonprofit alapú, független  magánkezdeményezés évek óta teljes szöveggel digitalizálja és teszi közzé az interneten azokat a főként társadalomtudományi jellegű műveket,…

2010. augusztusában a Központi Szabó Ervin Könyvtárban érdekes kiállítást láthattak az érdeklődők a Magyar Evezős Szövetség rendezésében. Az első világháborús hősi halottakkal és a tiszteletükre állított emlékművekkel egy külön tárló foglalkozott. Az alábbi posztban…

A Fővárosi Vízművek rövid története: 140 év alatt a Vízművek együtt fejlődött a fővárossal. Az első pesti ideiglenes vízmű 1868-ban létesült, majd 1882-ban a két budai vízmű is megépült. Ezt követte 1904-ban a káposztásmegyeri vízmű átadása, amely a maga idejében…

A 2680 fő (2009) lakosú település Tolna megye északnyugati részén, a 65-ös főút mellett fekszik. A település 1939-ben jött létre Felsőireg község és Szemcséd eszmei község (magyarázata a poszt végén) egyesítésével. Ireg első írásos említése 1263-ból származik, a…

Az alábbi pályázatra szeretném felhívni a Tisztelt Tagtársak és Olvasók figyelmét - különös tekintettel azokra, akik a családi történetek lejegyzésében eddig vagy ezután fognak jeleskedni. A Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítvány pályázatot hirdet…

A Fekete-ház A Somogyi Béla utca 13-as szám alatt található Fekete-ház két állandó kiállítással várja az érdeklődőket: Csongrád és Csanád megye társadalma (1867-1945), Buday György élete és művei (Neves fametsző és illusztrátor volt, 1907-1990-ig élt). A Fekete-ház…

Maglód a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál fekszik, Budapest központjától 28 km-re, határától azonban csak 3 km-re található. Alapításáról nincsenek pontos adatok, de gazdag régészeti leletek bizonyítják, hogy Maglód környék már az időszámítást…

A Hősök Kapuja A szegedi Hősök kapuja az Aradi vértanúk terére nyílik. A freskókat Aba-Novák Vilmos festette, a két szoboralak - a Halott és az Élő katona - Lőte Éva munkái. A Hősök kapujának történetéről és az alkotókról bővebben itt lehet olvasni. Rövid ismertetőt az…

Az olasz határtól légvonalban mintegy 800 méterre (közúton 1500-ra), a komeni községi járásban található egy 300 lelket számláló kis szlovén falu, Gorjansko. A környéken különösebb természeti látnivalók nincsenek, de az első világháború iránt érdeklődő magyaroknak…

Nem hiszem, hogy blogunk olvasóinak különösebben magyaráznom kéne, a magyarok kollektív emlékezetében mit jelentenek ezek a szavak: Doberdó, Isonzó völgye, Piave, Caporetto… Nagyapáink, dédapáink, ükapáink tízezreinek földi maradványai pihennek a jelenleg Szlovénia és…

Szegedi Református Temető Az Újszegedi Református Egyházközösség 1932-ben kapott saját temetőt Újszegeden. A város a katolikus temető mellett található 700 négyszögöles telket adta az egyházközösségnek. (Az Egyházközösség részletes története itt olvasható.) Az első…

Orvosok hősi emlékműve: Az első világháborúban elesett orvosok emlékművét 1942-ben állították föl az Üllői út és a Korányi Sándor utca sarkán. Horvai János alkotásán egy katona, egy orvos, és egy vöröskeresztes nővér látható. A szobor anyaga mészkő. A talapzaton…

Kövendy Ferenc hősi halott nyughelye   Kövendy Ferenc (1895. Székelykövesd – 1916. Gyimesközéplok) Kövendy Gyula (1892. Székelykövesd – 1979. Debrecen)   Családom története, a családi legendáriumban a felmenőkről megőrzött különböző történetek kiskorom óta mindig érdeklődéssel töltöttek el.…

Feltehetően már a kőkorszakban sem volt lakatlan a sziget, azonban először csak a rézeszközök használatáról rézkornak nevezett időszakból tudjuk kimutatni ma még az embert Csepel területén. Körülbelül 4.000 évvel ezelőtt a Dunához közel, a mai Vízművek területén élt egy…

Felsőnyék Az 1036 fő (2009) lakosú község Tolna megye északnyugati részén, a Sió-völgyében fekszik. Nevét a honfoglaló Nyék törzsről kapta.   A települést 1138-ban a dömösi prépostság birtokai közt említik. Középkori jelentőségét a XIII. századi eredetű vár és…

Az intézmény rövid története: A kezdetek: Az intézmény gyökerei 1787-ig nyúlnak vissza, amikor a Pesti Egyetem Orvosi Karán megalakult az első állatorvoslást oktató tanszék, 25 évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után. Tolnay Sándor munkásságának…